Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 1 .b Kapcsolatok az evangélikus testvéregyházzal, érintkezések a katolicizmussal és a zsidósággal
próféták fölé ezekkel a szavakkal: ‘Nem jöttem, hogy eltöröljem a törvényt és a prófétákat, hanem inkább, hogy betöltsem.’ Hallom amint felmagasztalja a zsidóságot ezekkel a szavakkal: ‘az üdvösség a zsidók közül támad’. Az igazi keresztyénségnek ebből a perspektívájából lehet a zsidó vallást, a zsidó vallásosságot megérteni és egyúttal megbecsülni a zsidóságban azt az alapot, amelyen a keresztyénség felépült, azt a múltat, amelyen, amelyből a keresztyénség jelene kifejlődhetett...”2" Ekkor a Lelkészegyesületben és az Allgemeine Jüdische Zeitung-ban is hasonló szellemű nyilatkozatai jelentek meg. 1917 végén az 1848:XX te. tárgyalása során a teljes értékű állami finanszírozás zsidó felekezetre történő érvényesítése mellett hathatósan érvelt. Elnöki levelezése számos helyen a zsidó nagypolgári családokkal ápolt baráti viszonyra utal. Ezek a gesztusok a zsidóságból is kezdettől fogva pozitív reakciókat váltottak ki. Az 1913-as nyírbátori képviselőválasztáskor Baltazár és a Munkapárt legodaadóbb ügynöke Rosenbliith Mór zsidó terménykereskedő volt.299 300 Nyilván nem csak az ő munkájának köszönhető, hogy amíg a választási körzet meggyőződéses függetlenségi reformátussága szembefordult saját püspöke politikai törekvéseivel, addig a helyi zsidóság „hihetetlen lelkesedéssel” volt eltelve iránta.301 1913 végén, amikor súlyos betegségen esett át, a budapesti főrabbi külön imádkozott felgyógyulásáért. Az i848:XX. te. kapcsán vállalt szerepe miatt 1918 nyarán a neológ zsidóság Baltazár-ünnepélyt szervezett. A püspök nyitottságának magyarázatát több tényezőben találhatjuk meg. A szakirodalomban többször említett szempont, hogy országos ösz- szehasonlításban a zsidó felekezethez tartozók száma, a folyamatos beköltözések miatt - a kiegyezéstől 1920-ig - Debrecenben növekedett a legnagyobb ütemben. Ezzel összefüggésben kétségtelen, hogy Baltazár Dezső zsidóság iránti nyitottságát, a felekezeti kérdésben vallott következetes liberális felfogása mellett, politikai szempontok is motiválták. Ennél azonban valószínűleg többről volt szó. Tény, hogy olyan nagymértékben azonosult a hazai zsidóság problémáival, hogy voltak, akik titkolt zsidó származásában vélték megtalálni ennek magyarázatát. Ezt azonban eddig senkinek sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania. Álláspontját ő maga református hitéből, biblikus szemléletmódjából így vezette le: „nekem, 299 Egyenlőség 1917. április 3. 300 Ld. TtREL 1.1. e) 13. d. 113/1913. és 996/1913. 301 Ld. A nyíijáki ref. lelkész levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 14. d. 1158/1913129
