Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 1 .b Kapcsolatok az evangélikus testvéregyházzal, érintkezések a katolicizmussal és a zsidósággal
tiltakozását kiváltó fő problémája az volt, hogy így - a többi felekezetnek juttatott hasonlóan nagyvonalú állami vagyon nélkül - a katolikus egyház kivételezett helyzete hosszú távon konzerválódott volna. Ezzel a kérdéssel Baltazár Dezső a legkülönbözőbb fórumokon rendszeresen foglalkozott.290 Következetesen hangoztatott álláspontja volt, hogy ez a kérdés csak a magyar állam és a bevett felekezetek viszonyának teljes újrarendezésével együtt vethető fel. „Sajnálatos volna, ha a katolikus autonómiának a korányprogram által az 1848. évi XX. te. komplexumából való kiszakítása és ennek elébe helyezése azt jelentené, hogy a sértő és bántó megkülönböztetések rendszere a mi rovásunkra folyni fog tovább, és hogy a katolikus egyháznak nem az 1848. XX. te. alapján, hanem valami más kiváltságos alapon volna joga az autonómiához.”291 Ő a magyar állam egyház-finanszírozási rendszerének radikális, a bevett felekezetek jogegyenlőségének elvét következetesen érvényesítő átalakítást kívánt elérni. Nem több pénzt, hanem igazságosabb és a magyar állam történelmi érdekeit következetesen érvényesítő elosztást követelt. Pontosan érzékelte, hogy az akkori társadalmi viszonyok között a korábbi egyenlőtlen egyház-finanszírozási rendszer fenntartása amellett, hogy a felekezeti szembenállás további növekedéséhez vezet, még az állam és egyház szétválasztását követelő politikai tendenciákat is továbberősíti. Ezért a helyzet gyors és hathatós megoldása érdekében hangoztatta: „Az 1848. évi XX. te. minden felekezetnek egyenlő és pedig nem fényűzéses, csak tisztességes mértékkel mérő, igazságos végrehajtásával és az egyenlő jogi és erkölcsi méltatással az egyházak fejlődése történelmi nyomokon haladhat és nem állja útját [...] az új korba illő egységes magyar nemzeti állam kiépítésének. Az ellenkező eset könnyen vezetheti diadalra azt az irányzatot, amelyik az állam és egyház teljes szétválasztását s a szerzett jogok törlését célozza. Ha a felekezetközi viszony a viszonosság és egyenlőség igazságos alapjára helyeztetik, akkor az egyházellenes és vallásellenes tendenciákkal szemben is mindig biztosítja a lebírhatatlan erőt az egyenlő méltánylásban testvérré lett egyházak szolidaritása.”292 Püspökségének első éveiben fontos epizód volt a magyar szertartási nyelvű görög katolikus püspökség felállítása. A hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyét I. Ferenc József 1912. május 6-i rendeletével alapította meg. Ennek mindenkori püspökét a főrendiház tagjává nyilvánította, jö290 Ld. pl. „A katolikus autonómia” című cikkét = LE 1913.170-171. 291 Baltazár Dezső: Megnyitó = LE 1917. 505. 292 Uo. 126
