Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja
A fakultás képzésének arculata a következő években sokat formálódott. A fakultás alapításakor egyéb tanszékek létesítésének szükségessége is felvetődött.253 A háború kezdete a fakultás életét is meghatározta. A háború kitörése után 1914 őszén 55 debreceni hittanhallgató és két segédlelkész lemondott hadmentességi jogáról és katonának jelentkezett. Az első debreceni egyetemi teológus diplomákat tehát frontszolgálatra induló fiatalok kapták. A konventi határozat értelmében az egyházkerület felállította a Lelkészképző Intézetet is. Ennek feladata az volt, hogy a teológiai fakultáson szerzett elméleti képzés mellett egyházcentrikus, gyakorlatias szemlélet- módot közvetítsen a lelkészi pályára készülő teológus hallgatóknak. Az intézet történetének ezzel a szakaszával többen is foglakoztak már, ezért itt külön nem ismertem alapításának és első éveinek történetét.254 Szintén az egyetemalapítás utóéletéhez tartozik azoknak a kollégiumi tanároknak a sorsa, akiket nem neveztek ki. A korábbi teológiai tanárok közül egyedül Csíky Lajost nem nevezték ki egyetemi tanárrá. Bár pályázatát a püspökkel és az illetékes államtitkár egyetértésével ő is beadta, de azt korára és hosszú, már 36 éve tartó tanári működésére hivatkozva végül is nem fogadták el. Az életerős idős tanárt váratlanul érte, hogy nyugdíjba kell vonulnia. Mivel korábban nem gondolt arra, hogy szolgálati lakásából el kell költöznie, egy év haladékot kért, hogy tovább használhassa azt. A főiskolai igazgatótanács a kérvényét elutasította, de ő az egyházkerületi közgyűléshez fellebbezett, s ügyének támogatását a püspöktől kérte.255 A református hittudományi kar tanulmányi és vizsgarendje nem készült el az egyetem 1914. évi indulására. Ezért az egyetem - a király által 1914. június 25-én Bad-Ischlben jóváhagyott - ideiglenes szabályzata az 253 Az eredetileg hét tanszék számát a számos tervezgetés ellenére tárgyalt korszakunkban nem, csak 1921-ben tudták újabbal bővíteni. 254 A lelkészképző intézet felállításával kapcsolatban ld. még Kiss Ferenc: Egyetem és lelkészképzés = Évkönyv a Debreceni Református Kollégium Akadémiai Tanszakairól. Szerk. Szentpéteri Kun Béla, Db. 1914.38-46; A Tiszántúli Református Egyház- kerület Lelkészképző Intézetének szabályzata = LE 1914. 798-805; Kiss Ferenc: A Lelkészképző Intézeti igazgató jelentése = TtRE jkv 1915/ ; Csikesz Sándor: Javaslatok a Lelkészképző Intézet szabályzatához. Felsőoktatási Tanács jegyzőkönyvei 1916-1917. 191/1916. 180/1916. = TtREL II. 1. b. 2 d.; A Lelkészképző Intézet működési és szervezeti szabályzata = TtRE jkv 1915/249.; Szentpéteri Kun Béla, 1917.; Szentpéteri Kun Béla, 1941.; Csohány János, 1988. 255.; Tibori János, 1998. 9-117. 255 Csíky Lajos levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 15. d. 1182/1914. A gyors költözést az is nehezítette, hogy tanári szolgálati lakásában nyolc, teljesen bebútorozott szoba volt. 108
