Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja

1913-tól a szervezés eseményei felgyorsultak. A közgyűlés által elfogadott májusi miniszteri leirat rögzítette, hogy a református hittudományi karon csak olyan református vallású és lelkészi minősítésű tanárok alkalmazhatók, akik egyetemi tanári pályázatukhoz kötelesek voltak mellékelni a tiszántúli egyházkerület elnökségéből és a debreceni egyház régebben hivatalban lévő lelkészi, vagy világi vezetőjéből álló bizottság ajánlását. A leirat ögzítette a felállításra kerülő hét tanszéket is.247 A konkrét megvalósítás során a leendő egyetemi tanárok személyével kapcsolatban sok ösz- szeütközés történt. A püspök levelezése ehhez is számos érdekes adalékot szolgáltat

.248 Ezek a levelek a tervezés során kialakult szakmai vitákba is betekintést adnak.249

élőinek ezt írta: „Új theologiai tantervűnk a Tisza István gróf őexellenciája, mint konventi tag intenciója szerint és indítványához képpest a gyakorlati teológiai tárgyak körét megbővítvén és az ezen tárgyak óraszámát megszaporítván egy második gyakorlati theologiai tanszék felállítása mutatkozik a legszükségesebbnek.”

247 TtRE jkv 1913/134. A tanszékek tárgykörei: újszövetségi írásmagyarázat és újszövetségi teológia, ószövetségi írásmagyarázat és ószövetségi teológia, egyháztörténelem, dogmatika, vallásbölcsészet és vallástörténet, szónoklat és liturgika, lelkipász- torkodástan és az egyház belső életének ismertetése. Előirányozta, hogy a debreceni egyházközség által felajánlott alapítvány terhére vagy sémi filológiai, bölcsészeti, vagy protestáns egyházjogi tanszék felállítása történjen meg.

248 1912-13 folyamán pl. Kovács J. István magántanárként - Szatmárnémetiből hetente járva Debrecenbe - a belmisszió tárgykörében hirdetett kurzusokat a teológián, de a tanári kar 1913 nyarán hozott döntései lehetetlenné tették további működését. Ennek okát abban látta, hogy „...engem éppen most szeretnének egyesek félretolni, amikor a főiskola egyetemmé alakul át s egyes tanszékek betöltésre várnak...” (Ld. Kovács J. István levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 14. d. 1197/1913.) Kovács J. István 1914 elején a budapesti teológiára kapott tanári meghívást.

249 „Ferenczy említette, hogy Kiss Ferenc nem szívesen tanítja a pedagógiát. Azután a tervezet, elég különösen a gyakorlati theologiához csatolta az erkölcstant, holott ez a rendszeres theologiához tartozik. Nem lehetne a csoportosítást ilyen normálisan módosítani: rendszeres theologia: hittan, erkölcstan és hitvédelemtan és külön: vallásbölcselet, valláslélektan és pedagógia? Vagy legalább, ha Lencz (nem jött ide?) nem hagyja a volt bölcsészetet és nem szíveli az erkölcstant - nem lehetne összefogni az erkölcstant és a pedagógiát (szorosan összefüggenek ma!), esetleg kiegészítve a legújabb kori protestáns theologiatörténettel (úgy is el van hanyagolva, s Lencz is elismerte, hogy otthon vagyok benne!)? Nagyon kérlek a dolognak kegyes tisztázására, hogy ne legyünk bizonytalanságban.” (Veress Jenő levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL I. 1. e) 14. d. 322/1914.) „Nem változott-e a helyzet az én hátrányomra? Mert jól tudom, hogy a kormányzó férfiak kormányzati ügyekben az igazságon kívül sokszor más tekintetekre is tartoznak figyelemmel lenni. Valamikor a télen két egyháztörténeti katedrát terveztetek, ami - úgy gondoltam - arra való lesz, hogy Erdős Károly is kielégíthető legyen. Most egyre van pályázat hirdetve, s nem tudom, hogy

105