Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

Egy „képes ember” képtelen képei- avagy: széljegyzet a Bunyan-illusztrációk margójára

tional” jelző nagyonis illik Bunyan művére: bár a táj nyilvánvalóan Anglia, Bedford és környéke, s Bunyan sikerének egyik titka éppen tősgyökeres angolságában rejlik, mégis minden nemzet megtalálja benne a csak-neki-szó- lónak érzett üzenetet. Mindazonáltal maradéktalanul igaz John E. Marshall, a Magyarországon is gyakran járt angol Bunyan-kutató és anglikán lelkész megállapítása: „Az általa leírt táj Bedfordshire vidéke volt... Völgyei, hegyei, kis mellékútjai mind jellegzetesen angolok. Könyvének szereplői a korabeli mindennapok emberei voltak. Éppen ez ad A zarándok-nak. határozottan realista jelleget. Az emberek, akikkel találkozunk, a mi gyülekzetünk és társadalmunk tagjai is lehetnének... Bunyan világa nem misztikus, hanem a való világ adaptációja, amelynek olyan gondos megfigyelője volt.”103 Érdekes, hogy míg a művészettörténészek - ahogyan utaltam is rá - Bunyan és Blake szemléletbeli rokonságát éppen a miszticizmusra, a természetfölöttire, a transzcendensre való hajlamaik hasonlóságában látják, addig Marshall - egy anglikán lelkész józanságával — csak a puritán reáliák sokaságát érzékeli A zarándok útjá-ban. Holott a valóság az, s erről tanúskodnak e világhírű léleképítő munka sikerültebb és sikerületlenebb illusztrációi, hogy éppen e kettősség, a fenséges, illetve a földönjáró elemek szimbiózisa uralkodik a műben.

E földönjáró elemek nagy része küzdelmi, csatározási jelenet, a gonosz erők - például Apollion - és a főszereplő, Keresztyén között. Ennek elsődleges oka az, hogy Bunyan elméjében, látomásai világában nagyon gyakran felbukkant az a három év, amit részben királypárti apja iránti dacból Oliver Cromwell seregében töltött.104 Művében, s az abban leírt küzdelmeket megjelenítő képeken misztikus alakok csatáznak ugyan, de az ő korát jellemző stílusban és fegyverzetben. Ugyanígy - erre közlünk is példát - a tizenhetedik századi Angliát, különösen a puritán közösségek világát, szigorú öltözködési szabályait idézik a számtalan Bunyan-illusztrációban megjelenő öltözékek, a férfiak-nők-gyermekek tisztaságot és fegyelmet jelképező, óriási fehér gallérjai-kézelői, a férfiak jellegzetes kalapja és a nők fejfedői. Mielőtt jelen rövid vizsgálódásunkat néhány "Zarándok"-ábrázolás bemutatásával zárnánk, egy jellegzetességre feltétlenül rá kell irányítanunk a figyelmet: azoknak a rajzoknak-akvarelleknek a nagy számára, amelyben az illusztráció készítője Bunyan jellegzetes arcvonásait ajándékozta főhősének, különösen

103 Marshall, John E. 1979,71-72.

104 Bunyan Égi város-ának és Cromwell eszményi társadalmának (Ideal Society) igen alapos vizsgálata olvasható egy skót kutató dolgozatában: Macintyre, Wendell P. 1990.

53