Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
„Istennek szolgáló leyany”- Néhány vonás Bornemisza Anna portréjához
elbocsájtás várt a vasárnapi „lógósokra”, az ördög nevét szitokszóként használókra pedig megkövezés.117 E dokumentumok vasszigorához képest a Béldi-féle összeesküvés kapcsán az 1676 és 1677-es esztendőkben az Apafiak tömlöcében raboskodó Bethlen Miklóstól egészen más képet kapunk a fejedelemasszonyról. Az ő szavai nyomán egy, még a vélt ellenséggel is jót tévő, keresztyéni nagylelkűséggel viselkedő, alapjában véve anyaszívű teremtés lép elénk: „A fejedelemasszony igen tisztességes úri prebendát rendelt eleitől fogva végig rabságomban, nekem is, Béldinek is... Kenyér, hús, tyúk, lúd, pisztráng, Olt hala, kerti vetemény, vaj, méz, szalonna, ecet, egyszóval minden konyhaszer elég volt; sőt mikor osztán is anno 1677. telében a fejedelem, februarius elein a fejedelemasszony odajőve Fogarasba, megparancsolta a fejedelemasszony, hogy a Béldi és én inasom felmenjen mindannap az öregasszonyhoz fejér cipó, kolbász és májosért... Az okos fejedelmasszony azt is meghagyta, hogy az inasok magok menjenek a pincébe és magok szeme láttára véteték a fejedelem asztalára az urak számára való hordóból a bort münékünk, hogy a méregnek gyanúja se lehessen előttünk, vagy ha, mint ember halandó, másképen meghalnánk is, ne lehessen olyan hír, hogy megétettek.”118 A még ellenségeivel szemben is irgalmasan, belátással viselkedő fejedelemasszonytól csak egy lépés a Lorántffy-modellt híven követő „egyházunk kegyes dajkája” szerepkörig. A fennmaradt írásos dokumentumok száma megszámlálhatatlanul magas. így csak néhány szemelvénnyel bizonyíthatjuk, milyen komoly, elfogultságtól mentes igazságtartalma volt I. Apafi Mihály szavainak, aki felesége egyik könyvébe ezt írta be, az asszony saját kezű bejegyzése mellé: „Istennek szolgáló leyany”.119 A kettős, feleségi-férji sorokat viselő könyv Pósaházi János Igazság istáp- ja című munkája, az 1669 évben Sárospatakon nyomtatott, 1670-ben ugyanitt bekötött120 könyv előállításainak költségeit a fejedelemasszony fizette. A „tejes étek”, azaz a mai olvasók számára a régies prózánál talán könnyebben emészthető költészet műfajával kezdjük a vázlatos bemutatást. Első példánk tehát az Idvösség kapuja című Nógrádi Mátyás-traktátus kísérőverse, amely az angol Hildersham művének más szerzők szövegeivel is kiegészített 117 A kőkemény regulák teljes szövege olvasható: Szoleczky Emese 2000. 118 Bethlen Miklós 1955,1., 279-280. 119 Herepei János 1971,75. 120 Pósaházi János 1669. 61
