Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
„Istennek szolgáló leyany”- Néhány vonás Bornemisza Anna portréjához
Kívánja ezt szivbül Nagyságodnak a Nagyságod méltatlan szolgája, Czeglédi István, m. s. Kassán 28 december 1668.”127 Bornemisza Anna hitépítő-hiterősítő szenvedélye egyébként még azokban a nem-teológiai jellegű munkákban is megmutatkozik, amelyeket ugyancsak ő támogatott. így a lelkészi végzettségű, nem túl sikeresen tanárkodé, Utrechtben jogot is tanult Nadányi János fordításának esetében is, amely kertészeti szakkönyv volt ugyan, mégsem hiányoztak belőle a teológiai vonatkozások.128 Ilyen kitérő például az, hogy a fordító (mellesleg a fejedelemasszony rokona) bár név említése nélkül, de Lippay János jezsuita főpapra, a Posoni kert-tel nagy sikert arató botanikus-érsekre is gondolt, amikor így írt: „...adgya Isten hogy ily közönséges jóra való könyvnek valóságos hasznat-is a mi Országunkban tapasztalhassuk. Noha ugyan vadnak itt nem kevés dolgok, a’ mellyek magamnak-is nem igen tetczenek, mint afféle Pápistái babonához szokot ember írt, sok helyen afféle dolgokat, mellyek nem természeti dolgok lévén minden okosság kívül lenni láczanak.”129 A régi magyar kertkultúra világában jártas Csorna Zsigmond szerint túlhajtott kálvinista buzgalmában Nadányi alaposan túllőtt a célon, Lippayt olyan babonásnak balítélve, amilyen nem volt.130 Bornemisza Annának a korabeli református papsághoz való viszonya nem korlátozódott a „schola és eklézsia”, továbbá a hitépítő könyvek kiadásának kegyes dajkája szerepkörre. Pataki István radnóti lelkipásztor és majd- nem-udvari pap, akiről a befejezésben még szó lesz, 1672-től 1705-ig vezetett naplójában többször is családias közelségbe hozza Bornemisza Anna alakját. 1674 júliusában például ezt írja: „Die 17. udvarhoz Radnótra ő kigyeimével (t. i. Apafival), ugyan ő ki- gyelme praesentalt is urunk asszonyunknak. Anno 1675. 2. Jan. Kegyelmes asszonyomnak hivataljára [hívására] s parancsolatjára indultam ki Kolosvárból délután egy katonával Ebesfalvára adván Tek. és Nemzetes Kun István uram pro viatico tall. 127 Czeglédi István 1888,858. 128 Nadányi János 1669. 129 Uo„ 4. 130 Csoma Zsigmond 2011. 65
