Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

Nadányi János: egy 17. századi magyar poéta a latin nyelv maszkjában

A másik, Nadányi tolla alól kikerült magyar költemény Komáromi Csipkés György Papistasag Ujsaga84 című polemikus munkájának kísérőverse, amely az ellenreformáció erősödése ellen érvel és tiltakozik, ős-ellenségként Sámbár Mátyás jezsuitát jelölve meg. Komáromi Csipkés György, a méltán nagyra becsült tizenhetedik századi „debreceni Györgyök” egyike, egyébként számos korabeli vers címzettje volt, ezek közül a legnevezetesebb Nógrádi Mátyás költeménye.85 A Nadányi-vers pontos összefoglalását adja a „két pogány közt” sínylődő protestáns magyarok sorsának:

„ Midőn nevezetes szomszéd Országokban Félelem s’üldözés láczik a’vallásban:

Hogy melly része nem volt Török igájában,

Tellyesseéggel (!) légyen Pápa hatalmában.

Akkor az Istennek Isten szerént való

Hatalmas erejét, Apostolt kővető

Renden, Comáromi Csipkés György mozdito:

Mint Christus kezdette, s’ terjesztette metczö.”86

Az utóbb idézett ötödik versszakban már találkozhatunk egy figura etymologica-csírával, egy enjambement-nal és két erőteljes inverzióval, ez utóbbi költői eszköz sok nemzedékkel később gyakran felbukkan majd a protestáns hagyományokhoz kötődő Arany János költészetében.

Nadányi János nem érte el ugyan soha apja egyetlen, de nagy erejű versének csúcsait, de a Komáromi Csipkéshez szóló költeményének záró versz- szakai mégsem színtelenek-egyhangúak. Drámaiságuk áttöri az alkalmiság kereteit:

„Azért mind égiek, mind pedig földiek,

Uj viadalt magok közt igen kevernek: Comáromi György kell csak mindenikének Kedvelvén mivoltát jeles elméjének.

84 Komáromi Csipkés György 1671

85 Nógrádi verseiről bővebben: Petrőczi Éva 2002/11.

86 Nadányi János, Komáromi Csipkés Györgyhöz, = RMKT XVII. 10, 350.

45