Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
Biblicitás és kora újkori erdélyi valóság Pápai Páriz Ferenc lakodalmi színdarabjában
PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN mő, nevezetes lakodalomhoz: a hosszú rabságát önreflexív írások tömegével enyhítő Bethlen Miklós életének177 hatalmas dokumentumanyagában több utalás is akad „örömapai” szerepére. Bár az első ilyen, Lukinich Imre által idézett feljegyzés inkább egy bosszankodó apát, mintsem egy örömtől re- pesőt mutat, a bethlenszenmiklósi lakodalomnál pontosan tíz évvel korábban, amikor is 1678-ban születetett Borbála leányát adta hozzá Galambos Gáborhoz: „Lakodalmi alkalmatosságra mi költ — jegyzi meg Bethlen Miklós — azt én lotra (latra)-fontra felíratni sem tudtam, sem nem akartam, de a micsoda nehéz és drága üdőbe volt, pénzzel senki nem vinné végben kétezer forinttal”178 Pedig ez a „nyitány-esküvő”, Galambossal, egy egyszerű erdélyi nemessel szerény kis főpróba lehetett a főrangú Telekiekkel kötött frigyhez képest! Továbbá ahhoz, hogy a Bethlen Júlia—Teleki Sándor házasságkötésnek volt egy nagyon kedves, a két család közelségét időnkénti civódásaik ellenére is kiábrázoló előzménye. Ahogyan Bethlen Miklós Önéletírásában olvashatjuk: „egy jeles gyermeki óment említek: az én mostani vöm, Teleki Sámuel ekkor (1686 februárjában) igen kis, futosó gyermek lévén igen szerette a feleségemet, mátkájának hítta. Egyszer mátkás hetünkben mondja az apja, engem mutatván: Sándor, elvette Júlia mátkádat (t.i. Rhédei Júlia grófnőt, a megözvegyült Bethlen Miklós második feleségét!) ez az ember, haragszol-é? Mond emez, haragos szemet vetvén rám: Bizony haragszom. Én mondám néki: Ne haragudjál, míg felnősz, mást szerzünk helyébe, te számodra. Ám bé is tölt, Istennek hála ezért is.”179 Ennek a „bé tölt” gyermeki jövendölésnek is része lehetett tehát abban a tizehat évvel későbbi eljegyzésben, amelyről a Bethlent gyötrő országos és családi gondok miatt csak ennyi áll az Önéletírás második kötetében: „Anno 1702. tél vége felé lön a Júlia leányom kézfogása Teleki Sándorral Fejérvárott ország gyűlése alatt.”180 Alig néhány hónappal később pedig már Teleki, a vő-jelölt is tagja lesz annak az Erdélytől fél esztendeig távollévő, Bethlen Miklós vezette deputációnak, amely Bécsbe, a császárhoz és kulcs-embereihez utazott, számos égető magán- és közügyet eligazítandó: „Ezen 1702-ben 28. Julii indulék Bécsbe egy hintóval és vöm,Teleki Sándor kocsijával...”181 177 E témában lásd: Tóth Zsombor 2007. 178 Lukinich Imre 1927,462. 179 Bethlen Miklós 1955,340. 180 Uo., 80. 181 Uo., 85. 84
