Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

Biblicitás és kora újkori erdélyi valóság Pápai Páriz Ferenc lakodalmi színdarabjában

PETRÖCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN

1 703. március 6-án, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyban került sor a ház ura, az önéletírásáról is nevezetessé vált Miklós Júlia leányának és Teleki Sándornak a házasságkötésére. Az építészeti ismereteit Hollandiában gyarapító Bethlen Miklós, nem kevés fáradtságot és bosszúságot követően, e jeles nap előtt négy esztendővel fejezte be életének e kőbevésett művét, amely méltó helyszínt és hátteret adott e két, gyakran atyafiságba-szövetségbe (de nem ritkán perbe-haragba is) keveredő erdélyi főúri család egyesülésének.163

Az ifjú párt, az örömszülőket és a népes vendégsereget köszöntő, helyenként döcögős tizenkettesekben írott, s rímelésében nem igazán igényes, mégis, évszázadok múltán is magával ragadó iskoladrámát, a lakodalom talán legmaradandóbb relikviáját Pápai Páriz Ferenc teológus, Bázelben doktorrá avatott orvos, a Nagyenyedi Kollégium professzora már jóval az ünnepi alkalom előtt megírta.164 165 A több változatban, egészen a tizenkilencedik század közepéig, tehát szinte népkönyv-gyakorisággal megjelent, üde és életteli, tizenöt kátészerű beszélgetésből álló verses színjáték tökéletesen kimeríti az applied poetry, vagyis az alkalmazott költészet fogalmát. Mi több, még apoetics of 'accomodation kategóriába is besorolható, ahogyan Judith Owens nevezte egy 2000-ben megjelent, lényeglátó tanulmányában Spenser lényegesen kifinomultabb, költőibb, de a világi elemeket - csakúgy - mint a mi Pápai Párizunk - szakrális elemekkel ugyancsak váltogató Epithalamionját}bS

Pápai Páriz iskoladrámája azonban — ha vele kapcsolatban talán megérthető puritanizmuskutatói elfogultságunkat félretesszük - nem csupán az Erzsébet kori Anglia pompás eptalamionjainak színvonalát nem közelíti meg, de még a többnyire a költészet és a homiletikatörténet csúcsain tanyázó John Donne Elizabeth Stuartot és V. Frigyes pfalzi választófejedelmet köszöntő, halványka nászénekének sorait sem.166 Legyünk azonban igazságosak: Pápai Páriz Ferencnek, a tizennyolcadik századi Erdély egyik legműveltebb, s ráadásul az átlagosnál sokkal költészet-közelibb tollforgató-prédikátorának nem állt rendelkezésére olyan poétikai és dramaturgiai nemzeti hagyomány,

163 A kastély viszontagságos történetéről bővebben: Bicsok-Orbán, 2012,153-157.

164 Pápai Páriz Ferenc szeretetteljes, békeszerető egyéniségéről, változatos munkásságáról gazdag áttekintést ad: Pápai Páriz Ferenc 1977.

165 Owens, Judith 2000.

166 E vers egyik magyar Donne-válogatásban sem jelent meg; mindössze egy részlete olvasható magyarul (a tanulmány szerzőjének fordításában): Petrőczi Éva 2006/1, 70.

80