Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc „Pax sepulchri”-jában
PETRÖCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN e’ világba ... ezek mondom az ö gondolatjokban, merő azon Isten tagadó Áthéusok.”151 Az Elöl-járo beszéd-ben Pápai Páriz Ferenc éles határvonalat húz a sommásan „Pogányok”-nak nevezett, Krisztus előtt élt írók-gondolko- dók és a Krisztus-követők között, világossá téve, hogy az előbbiek számára a halál egyenlő a pokollal, s a menny gondolata fel sem merül gondolkodásukban: „Midőn Augustus Tsászár Rómában mindennap kivánná magának az Euthanásiát, az az a’ boldogul való meg-halást, az nem tészen vala az ö értelme szerint többet ö nála, hogy ö mind élete, mind halála felől tisztességes hirt nevet hagyhasson holta után. De midőn nékie és más Pogányoknak is á halálra jútott dolga, ott semmi vigasztalást, semmi reménységet nem talált, hanem tsak ijjesztést és bánatot, és ollyan véget a’ minémüröl szól Virgilius. Vitaque cum gemitu fugit indignata sub umbras; az az: Nem lévén semmi reménysége, élete nagy haraggal és jajgatással el-múlék, s’pokolra szállá.”152 Az emberiség mennyről való végzetes nem tudását egyébként az életének még apokaliptikus élményekkel teli, 1698-as évében is sodró lendületű Pápai Páriz a bibliai és ókori szerzőktől vett idézetek mellett egy színes-szenvedélyes, folklorisztikus kifakadással illusztrálja: „l.Mert a mi elsőben is az emberek életét illeti, a hitetlen kép-mutató emberben nintsen az Istennek semmi igaz esméreti, úgy nézi tsak az Eget, mint a’ tehén az újj kaput, úgy él tsak az Istennek teremtetésével, mint a’ disznó a’ fáról le-hulló makkal..., semmi gondja nintsen az örök életre, szivének egyedül minden öröme az volna, ha örökké itt e’földön élhetne...”153 Ugyancsak az Elöl-járó beszéd befejezésében pedig visszaköszön a Pax corporis logikája. Ahogyan annak fő céljául Pápai Páriz a testi öngyógyítást jelölte meg, egy orvosokban nem bővelkedő országban, ugyanúgy a Pax sepulchri-bz.n az ön-lelkigondozást tűzi ki célul, méghozzá egy ízig-vérig doctor medicinae realista érveivel: „Mennyiszer vagyon kiváltképen nagy Dög-halának idején, hogy a Prédikátorok el-halnak, vagy hozzád nem érkeznek, a’ mikor minden szív a’ tanításra, vigasztalásra és igazgatásra áhétozik? Ollyankor ki-ki ez együgyü Könyvetskéböl maga magának vigasztalást nyújthat.. ,”154 A Pax sepulchri azonnali, a kézirat elkészültét követő recepciója — hogy egy lélegzetnyi szünetet tartsunk a szöveg idézésében - jól érzékelhető már 151 Pápai Páriz Ferenc 1776, § 5. 152 Uo., A 2v 153 Uo., A 3v 154 Uo., B 6r 74
