Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc „Pax sepulchri”-jában

PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN

1 698, a Pax sepulchri első megjelenésének éve infernalis esztendő volt Pápai Páriz Ferenc, az erdélyi polihisztor, a béke embere, egy egész füzérnyi, a köznapok poklát mennyei békévé szelídíteni akaró Pax írója életében (6. kép). Saját, valóságos „síri békéjé”-től ekkor ugyan még tizennyolc küzdelmes, kudarcokban is bővelkedő esztendő választja el, ám már utoléri az élete során talán legsúlyosabb hivatásbéli megcsúfolta- tás, egy késő 17. századi, „markymyprofesszor”-jellegű, vagyis nem annyira spontán diák-elégedetlenséget tükröző, mint sokkal inkább irigyei által sugallt beadvány, amelynek gyökerei részben az enyedi professzorrá választása körüli ellenállásra vezethetők vissza.137 Ahogyan Nagy Géza írja: „Az 1698-as panaszlevélnek, akárcsak az 1678-as „contradictálásnak” a hátterében feltehetőleg nem az ifjúság állt, még ha annak a nevében is igyekeztek meggátolni Páriz alkalmazását, most pedig elérni lemondatását. Az 1698-as panasziratot idősebb, tapasztaltabb, s Pápaival szemben elfogult, mondhatni gyűlölködő idősebb személy — pap vagy tanár — szorgalmazhatta.”138 Aligha véletlen, hogy ebben a szorongatott, már-már sír felé sodró élethelyzetben Pápai Páriz egy olyan művet dolgozott át, amelynek szerzője hasonló, főként lelkésztársaktól származó üldöztetések céltáblája volt. A Páriz könyvének nyersanyagául szolgáló, 16. századi ars bene moriendi szerzője Martin Möller, (1547-1606) a kálvinizmussal vádolt görlitzi evangélikus főlelkész, s egyben a német egyházi énekkultúra egyik neves egyénisége, akinek énekszövegeit, himnuszait Johann Sebastian Bach is felhasználta.139 Pápai Páriz Martin Moher iránti érdeklődését több tényező is felkelthette, sorsközösségük mellett. Többek között az, hogy nagyon sok latin nyelvű himnuszt is fordított, különösen Clairvaux-i Bernát szövegeinek átültetésében jeleskedett. Jankovics József egyik tanulmányából ismerhetjük a Pápai Páriz család tagjainak poétái hajlamait, szokatlanul erős költészetszeretetét.140 Márpedig Mollert — mint jeleztem is — a Pápai Páriz Ferenc számára második szellemi otthonává lett németnyelvű kultúrkörök nem csupán egy ismert keresztyén kalauz szerzőjeként, de himnuszköltőként is nagyra becsülték. Pápai Pá137 A beadvány történetét részletesen tárgyalja többek között: Pápai Páriz Ferenc 1977, 76- 78.

138 Uo., 78.

139 Martin Möller pályafutásáról, életéről: Deutsche Biographie, Martin Möller, http://www. deutsche-biographie.de/sfz64925.html (Megtekintés: 2013. január 12.)

140 Jankovics József 1972.

70