Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

I. (VI.) Jakab és Magyarország

PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN

híján számos korabeli magyar keresztyénhez hasonlóan - teljesen megfeledkezni látszik Jakab király puritánellenes magatartásáról, a Basilikon kifejezetten puritángyalázó részleteiről. Ha nem így lenne, aligha fűzné az angol uralkodó nevét közös laudációs szálra az angol puritán kegyességi irodalom két, nemzetközi szempontból is nagyhatású szerzőjével, William Whitaker- rel és William Perkins-szel, továbbá Cambridge-dzsel, a puritán szellemű teológusképzés fellegvárával:

„Szepsi Korotz György: RHYTMI UNGARICI

(részlet)

Tenger szügetében Anglia országban, lacob király regnal most az Királyságban,

Kinél Deák s-vitéz eggyüt áll grádicsban,

Mivel magadnak-is föb részed van abban.

Fö Scholaid közöt Cantabrigiumbol,

Folynak szép irasok mint vizek forrásból,

Mely kedves könyveknek vigh olvasasabol,

Elménk ékesülhet, mint kert virágokból.

Itt irta könyveit Vittakerus Wilhelm,

Ez-is az fö Doctor az Perkinsus Wilhelm,

Kit Spaniol nyelvre vit(t) Massanus Wilhelm,

S, Deákból nyomtatta Antonius Wilhelm.”17

Ebben a versben ugyanaz a nyelvi jelenség tapasztalható, mint gyakorlatilag minden angolból fordított életvezetési könyvben, traktátusban: az angol nevek latinizálása, vagyis ösztönös lélektani honosítása. Mert a korabeli, többségében nem Angliát-járt magyar olvasók, még a műveltek számára is, csak ezzel a fogással lehetett elérni, hogy magukénak érezzék, s maradéktalanul be tudják fogadni a számukra annyira idegen, annyira távoli világban keletkezett szövegeket. Ezért lett a fenti versben is Cambridge-ből Can17 Szepsi Korocs György, Rhytmi ungarici = RMKT XVII. 8,154-155.

14