Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
Puritán és anti-puritán „dohány-kortyolgatók”, Angliától Uj-Angliáig és Magyarországig
zőt emleget e költemény kapcsán: „Turóczi Trostler szerint... Faludi híres Pipa-dala egy ismeretlen szerzőjű angol versre lenne visszavezethető, melynek német és francia változata is ismert volt a korban... Mindezek alapján Turóczi Trostler óta máig tart a magyar irodalomtörténet-írásban az a felfogás, mely Faludi költészetében a XVII-XVIII: századi német udvari (gáláns) költészet hatását tartja mérvadónak, annak ellenére, hogy minden bizonnyal angol-francia-német pipa-versek mintájára költött Apipárul című verse fölé maga Faludi írta oda: „Olasz sonetto formájára. Természetes, hogy a Rómában is sokáig élt tizennyolcadik századi poéta esetében minden magyar italianista az olasz gyökerekre összpontosít. Sár- közy azonban, mint az előbbiekben idéztem is, Turóczi Trostler nyomán, mégiscsak szán egy félmondatot a valamely „ismeretlen szerzőjű angol versinek. Nos, örömmel jelenthetem, hogy Faludi versének nem csupán egy, de két angol vers-előzménye is van, s mindkettőnek a szerzője azonosítható. Az elsőé George Wither (1588-1667), aki sokáig a puritánokkal rokonszenvezett ugyan, ám 1639-ben I. Károly (ama füstutáló) oldalán szállt hadba a skótok ellen, hogy aztán Cromwellék polgárháborújában megint csak a vas- bordájú szentek közt találkozzunk vele, így nem csoda, ha a restauráció után a Towerbe került. Élete utolsó szakaszában számos vallásos verset-éneket írt, majd költészete feledésbe merült, legfeljebb Pope Szamáriász-iban bukkant fel, a nem éppen hízelgő „nyomorult Wither(s) becenéven!224 225 Ezúttal most természetesen pipa-dalának magyar változatát közöljük: „Dohány Gyorsan szárad az indián növény, Délben zöld, estére élte véget ér, Mutatja pusztulásod; szénává száradásod. Gondold meg hát, s kortyolj dohányt. Pipád, a Üliomfehér, Mutatja, bőröd mily keveset ér; 224 Sárközy Péter 2005,151. 225 George Witherről részletesen olvashatunk: DNB 62,259-268. 101