Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata
protestáns lejárató kampányt és elfogadta-támogatta a Móric utasításai szerint végrehajtott képrombolást, teológiai műveiben pedig a kálvinista ortodoxia módszertanát követte.)18 Az ide érkező magyarok ebben a közegben folytatják tanulmányaikat, de érezhetően óvakodnak e kíméletlen protestáns belső konfliktus átvételétől. Disputációik jól mutatják magatartásukat, a filozófiai tárgyakat nagyobb arányban választják.19 A teológiai témák inkább Heidelbergben kapnak döntő hangsúlyt. Ismerjük a számokat is: 1608-1620 között Marburgban harminckilencen subscribáltak, közülük tizenhármán jelentették meg itt disputájukat vagy más művüket. (Váradi Farkas György, Böszörményi Sz. Péter, Filiczki János, Foktői Pap Mihály, Pataki Füsüs János, Tornai Pásztor Ferenc, Lévai Suba Tamás, Muraközi Dús Márton, [FehérjVári F. Miklós, Gönci Aszalós Mihály, Szilvási K. Márton, Nádudvari Sz. György, Szentkirályi M. Benedek, Egri Lázár Gáspár.) Kezdetben négy teológiai tárgyú disputa születik, majd 1617-1620 között kilenc filozófiai- fizikai-metafizikai témájú jelenik meg.20 Nyolc olyan peregrinusról tudunk, akik csak Marburgban disputáltak és adták ki annak nyomtatott változatát. E folyamat szervezésében, tudatosításában meghatározó szerepet játszott Szenei Molnár Albert.21 Ebben a fordulatot, jól érzékelhetően, németországi környezetének változása, közelebbről a tartós hessen-kasseli, marburgi tartózkodása jelentette, 1607-től évekig Marburg szellemi környezete határozza meg születő műveit. (Jól elkülöníthető szakasz Szenei Molnár életében a marburgi időszak: az ott keletkezett művek sorozata, amelyek az életmű meghatározó részét teszik ki; valamint ekkori igen intenzív kapcsolatrendszere. Ennek összegező vizsgálata még további erőfeszítéseket igényel, jóllehet részeredmények már születtek.)22 Jól mutatja Molnár és a marburgi peregrináció szoros kapcsolatát egy olyan gyűjteményes kötet, amely eredetileg Szenei Molnáré volt, majd 1620-ban Muraközi Dús Mártonnak adományozta. A kolligátum első 18 Vö. Martin MULSOW, Gelehrte Praktiken politischer Kompromittierung Melchior Goldast und Lipsius Rede De duplici concordia im Vorfeld der Entstehung der protestantischen Union = Die Praktiken der Gelehrsamkeit in der Frühen Neuzeit, Hgg. von Helmut ZEDELMAIER und Martin MULSOW, Tübingen, Max Niemeyer, 2001 (Frühe Neuzeit, 64.), 307-347. 19 NAGY, Ungarische Studenten..., 1974., különösen a „Disputationen und literarische Arbeiten der Ungarn in Marburg und Heidelberg” című fejezet: 29-38. 20 Debrecenből érkeztek Marburgba: Debreceni Dormány István, Keserűi Dajka János, Keresszegi Herman István, Nádudvari Szabó György, Vári Miklós, Váradi György, Fegyverneki János, Viski Márton és Szentkirályi Benedek. A Sárospataki Kollégium diákjai voltak itthon: Lévai Suba Tamás, Tolnai Pap István, Szepsi Korotz György, Pataki Füsüs János, Muraközi Dús Márton, Pécsváradi Péter. 21 Szenei Molnár marburgi tartózkodásáról, tevékenységéről ír legújabb népszerűsítő áttekintésében Thomas KÖVES-ZULAUF, Szenczi Molnár Albert nyomdokában-Debreceni diákok Marburgban, Debreceni Szemle, 14 (2006), 72-76. 22 P. VÁSÁRHELYI Judit, Szenei Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai. Előzmények és fogadtatás, Bp., Universitas, 2006 (Histroria Litteraria, 21.).; IMRE Mihály, Szenei Molnár Albert Psalte- riumának poétikai programja 16. századi kontextusban. A Szegeden, 2003. május 15-17-én tartott, A magyar költészet műfajai és formatípusai a XVII. században - RMKT XVII. század című konferencián elhangzott előadás bővített változata az azonos című konferenciakötetben: szerk. ÖTVÖS Péter-PAP Balázs-SZILASI László-VADAI István, Szeged, SzTE Régi Magyar írod. Tanszék, 2005, 239-255- Klny. is. 203
