Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia
mindez szorosan csatlakozik a politikai és udvari reprezentáció irodalmi és - részben - képzőművészeti igényeihez. Ennek kialakításában és működtetésében meghatározó szerepet játszottak a reneszánsz neolatin irodalmának praeceptum művei és az ezek alapján írott retorikai alkotásai. Ugyanez a folyamat - mutatis mutandis - megfigyelhető a prédikáció műfajcsoportjában, ahol nagyjából párhuzamos jelenségek zajlanak, hasonlóan érvényesülnek a laudatio, consolatio, adhortatio funkciói és ezek keveredése. A német humanizmus neolatin költészetében Eoban Hessus emelte magas szintre és szinte kanonizálta ezt a folyamatot, amikor 1531-ben Nürnbergben kiadta az Illustrium ac Clarorum aliquot Virorum Memoriae scripta Epicedia című kötetét. Ebben az első epicédium Johann Reuchlinnak állít emléket, a többi parentált személy is kora kiválóságához tartozik: Albrecht Dürer, Mutianus Rufus, Ulrich von Hutten, Willibald Pirkheimer. 1537-ben pedig Erasmustól búcsúzik In Funere Clarissimi et Incomparabilis eruditionis viri, D. Erasmi Roterodami, Epicedion című, Marburgban megjelent művében. A 16. század nagy kulturális jelentőségű személyiségeit majdnem mindig terjedelmes epicédi- um-kötet búcsúztatja. A Tomus primus Orationum ac elegiarum in funere illustrissimorum principum Germaniae, ab obitu Maximiliani I. Imperatoris usque ad haec tempora scriptarum, in quo continentur eae, quibus illustrissimae personae, Caesareae familiae Austriacae utriusque sexus, in exequiis suis a variis celebratae fuere című gyűjtemény 1566-ban jelenik meg Majna-Frankfurtban.68 Hosszadalmas alcíme szerint a kiadványnak az is a célja, hogy mintaorációként értelmezze tárgyát és másoknak azt felkínálja, alapvető szempontrendszere retorikai és poétikai. (In his tribus Orationum funebrium Tomis, non solum illustria praeceptorum Rhetoricae exempla, sed et alia quamplurima, cum ad genealogiam principum Germanicorum, tum ad rerum a paucis memoriae proditarum historiam virtutumque descriptionem spectantia, inveniuntur: ita, ut tam historiae quam eloquentiae, et Ethicae studiosis, magno usui esse possint.) Joannes Cuspinianus és Caspar Ursinus Velius.epicédiuma búcsúztatja Miksát. Magyar vonatkozásai is vannak a kötetnek, Brutus János Mihály V. Károly felett mondott oratio funebrist (190-214.), Draskovics György pécsi püspök Mária királyné felett (1559, 296- 301.), Ferdinánd halálára Forgács Ferenc nagyváradi püspök (1565. 348-358.), ugyancsak Ferdinándot búcsúztatta Berzevici Márton (358- 370.). Az egyik epicédium formája ecloga, szerzője Iodocus Casternus, Lycidas és Alphesiboeus párbeszéde zajlik. 1567-ben a Majna melletti Frankfurtban adnak ki három vaskos kötetben egy gyűjteményt, ennek utolsó részét sikerült kézbe venni: Tertius Tomus Orationum et elegiarum funebrium, prosequens celebrationem memoriae, non tantum illustrissimorum Principum, qui prioribus Tomis omissi fuere, sed et Comitum celebriorum Germaniae. Varia rerum cum ad Genealogias, tum historias 68 A 109 Rhetorica jelzetű kötetet Wolfenbüttelben, a Herzog August Bibliothekban tanulmányoztam. Ugyanebben a colligatumban található CHYTRAEI, Davidis Orationum illustrium tomus unus, quae diverso loco et tempore a diversis sunt recitatae adolescentibus, Argentorati, 1600., amely tkp. uralkodókról és főrangúakról írott verses és prózai funeratiókat tartalmaz. 110
