Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Bevezetés
BEVEZETÉS Az itt következő tanulmányok az elmúlt másfél évtized terméséből származnak, legfontosabb kutatási témaköreimhez kapcsolódnak, amelyek azonban gyakran több évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a témák önálló monográfiák, szerkesztett kötetek, forráskiadványok, gyűjteményes vagy konferenciakötetekben közölt tanulmányok formájában kerültek a szakmai nyilvánosság elé. (16-18. századi toposzkutatás, a retorikatörténet elméleti problémái, azok alkalmazása, Szenei Molnár Albert életművének tovább bővített strassburgi és hesseni kontextusa, a 16-17. századi zsoltárköltészet magyar és német változatai, liturgia- és költészettörténeti jellemzőik; 16-18. századi neolatin költészet, a reformáció történetteológiai rendszereinek ikonográfiái és identitástörténeti kapcsolatai, kései pietizmus és barokk, fiziko-teologizmus összefonódása.) Akötet tanulmányai tulaj donképpen a felsoroltak gondolatmenetének kiegészítői, továbbgondolásai. Akkoriban vagy csak lazán illeszkedtek volna a fő gondolatmenethez, ezért maradtak ki (esetleg térj edelmi határok gátolták beillesztésüket), vagy éppen azóta módosult a kérdéskör megközelítése, esetleg újabb kutatási szempont, szakirodalmi impulzus ösztönzött a továbblépésre. Legtöbbjük elhangzott valamely szakmai konferencián, folyóiratban, tanulmánykötetben láttak utána napvilágot, azonban jelen formájában - az esetleges korábban publikált változathoz viszonyítva - mindegyiket kiegészítettem a szakirodalom és a hazai, vagy nemzetközi kutatás újabb eredményeivel, tapasztalataival. Ilyen releváns szempontrendszer a kultúratudományi kutatások eredményeinek felhasználása, így például a kulturális emlékezet és az emlékezethelyek (Erinnerungsorte) vizsgálata. A nemzetközi kutatási tapasztalatok (Religiöse Erinnerungsorte in Ost-mitteleuropa projekt kiadványai, konferenciái) alapján indokoltnak látszik, hogy a szekularizáció és a polgári nemzetállamok előtti korszak kultúrájában - már a kora újkorban - is számoljunk az emlékezethelyek sajátos megjelenésével, értelmezésével, jelentésváltozataik kialakulásával. (Ennek jellemzői szemlélhetők a hesseni protestáns Szent Erzsébet recepcióban és Szenei Molnár Albert műveinek kapcsolatában, vagy Melanchthon hatása a magyar protestantizmus kulturális emlékezetének alakításában.) Ez további szisztematikus vizsgálatokat igényel, amelybe célszerű lenne bekapcsolódni a kora újkor kutatók tudományos műhelyeinek, dialógust folytatva a későbbi korszakok módszereivel, eredményeivel. (Ez a kutatási irány kapcsolódik a Debreceni Egyetemen folyó, a TÁMOP keretében zajló projekt munkálataihoz.) Olyan írás is van közöttük, amelyről ugyan valamikor beszéltem szakmai fórumokon, azonban végleges kidolgozásuk valamiért hosszan (esetleg másfél évtizednyit is) halasztódott, írásban először itt jelennek meg. Többször volt alkalmam németországi egyetemeken (Heidelberg, Marburg) és nagy tudományos gyűjteményekben (Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel; Herborn, Evangelisches Seminar, Alte Bibliothek, Bibliotheka Palatina) kutatómunkát végezni, minden egyes kutatóút hatalmas forrás- és szakirodalomismerettel gyarapította látókörömet, amelyeket minél teljesebben igyekeztem hasznosítani. 7
