Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)

Az állatvilágból fó'ként a madaraknál időz el figyelme, különösen az énekes- és költöző madarakról szól csodálattal: fecskéről, gólyáról, amelyek hatalmas távolságokat járnak be. Az énekesmadarak közül a fülemüle és pacsirta jelenik meg, hangjukkal gyönyörködtetik a szántóvetőket, útonjárókat, énekelni tanítják az embert. Aprólékosan mutatja be az emberi test részeit, szerveit, szemléletében a Gyermekek Fisikájának Az Emberi testnek állása módjáról... című terjedelmes művét követi. Látásmódját az anatómiái, fiziológiai szemlélet leíró és didaktikus, sokszor gyönyörködtető, csodáló jellege szabja meg, Megjelenik a nyak, nyelv, fogak, szájpadlás, orr, fülek, ajkak, szemek, légcső, nyelőcső, rekeszizom, szív, tüdők, lábak, kezek, belek, vesék; külön a csontok, izmok, Harvey nyomán a vérkeringés, bámulja a szemek látó és a fülek halló képességét. Mindezt egyetlen versben is összefoglalja, ahol a testrészek, szervek a különböző természeti jelenségekkel kerülnek párhuzamba funkció vagy látvány, esetleg mindkettő szerint; kifejezve az emberi test bonyolult és fenséges összetettségében az egész természet lényegi jellemzőit és vele való azonosságát. A vér és a nedvek a folyókhoz, forrásokhoz, a homlok az égbolthoz, az elme a Naphoz, a szemek a Holdhoz, a talpak a sáncokhoz, a fejtető hegyhez hasonlatos.

Homo Microcosmus

Quidquid habet rerum totus spectabilis orbis Molibus exiguis corpora nostra tenent,

Aequora liquores, sangvis, sunt flumine fontes Frons caelum, mens sol, sidera Luna oculi Planta pedum valles, vertex mons membraque.

Thorax pulmonum Regia cordis, regna item:

Pectora moenia sunt, ac venter, buccina guttur Plaustra pedes, tergum murus, et arma manus.

Ossa lapis, nervi, cujus vis imago metalli Erectaeque manus arbor, et herba pili.

Vermiculi pecudes salientes musculi oves sunt Telluris crustae est aemula nostra cutis.52

A versek egy csoportjában azonban határozottan tetten érhető a szemléletváltás, vagy éppen a nézőpontok keveredése, hangsúlyok elmozdulása. A bemutatott jelenség értelmezésének csak egyik aspektusa marad a természettudományos megközelítés, mellette megjelenik, vagy döntő súlyúvá válik a teológiai szemlélet. Jó példa erre a korábban már bemutatott holdfogyatkozásról szóló vers párdarabja. Az első csak a szaktudomány megfigyeléseiről, tapasztalatáról számol be; közvetlenül mögötte olvashatjuk a Pia Reflexio címűt, ahol már a teológus értelmez: igaz, a két nézőpont itt még nem zárja ki egymást, de az utóbbi primátusa egyértelmű. A teremtő Isten szabályozza, alakítja éppen olyanra a Hold és Nap

52 Sz:V: 173. A többi hasonló tárgyú: 200-206, Az emberben a mikrokozmoszt értelmező látásmódról: VÖRÖS Imre, 1991,185-190.65 az „Ember és természet” című fejezet 200-205.

411