Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
Varjas talán tartózkodóbb volt a „Naturalis históriával” szemben, mint veje, bár fontosságát s éppen a vallás védelmében ismeretét: szükségesnek vélte. A misztikus irodalom nagy irányzatait vizsgáló megállapítások szerint a misztika nagy hullámai akkor támadtak, amikor az élet és hitélet dualizmusa, antinómiája egyre növekszik. ,A nagy misztikusok a történelmi fordulat hű megsej- tőinek bizonyultak, amikor teológiai... formában a késő középkortól kezdve a totalitás felbomlásáról adtak számot. Indirekt formában tették ezt, fenntartották - egyre inkább mint csak személyes evidenciát - a totalitást, amely számukra Isten, s megpróbálták benne újrakonstruálni a nélküle - a maga immanenciá- jában - végleges ellentmondásokra szakadt világot... Az egyik oldalon állnak a lét föloldhatatlan ellentmondásai... a másik oldalon pedig... az eggyéválás, a titokzatos egység, azonosulás.” - írja Radnóti Sándor.25 A Szentek Hegedűjének pietista misztikához hajló versei fenntartották a totalitást személyes evidenciaként, amely Szőnyinek Krisztus alakjában inkarnálódik. Szőnyi válságában, belső krízisében Krisztus jelenti a megbomlott harmónia újbóli megteremtését, Jézus rajongó, misztikus eksztázis hőse, kivel eggyé olvadni vágyik a lélek önmagából kilépve, a testet elhagyva. E versek általános jellemzői közé tartozik a rajongó érzelem sodró lendülete, a misztika lángoló (flamboyant) stíluselemeinek halmozása. Kedvelt és közismert allegória a misztikus uniónak földi házassággal és jegyességgel való ábrázolása (Brautmystik). A Jézus-szerelem szenvedéllyé fokozódik, nemcsak a spirituális szerelem vágyakozó hangja szólal meg, hanem a testi szenvedély izzása is, a misztikus eksztázisnak számos erotikus vonása van. A „desiderium ardens” Clairvaux-i Szent Bernáttó 1 ismert magatartása bizonyíthatóan inspirálta a pietizmus misztikával rokonságot mutató jellemzőit is. Föltétlenül igazat kell adnunk Czeglédy Sándornak, hogy „...ez a hatás akkor érte el tetőfokát, amikor a középkori Clairvauxi Bernát- és Tauler-féle misztika egyesült Johann Arndt melanchthoni irányú lutheránusságával.”26 Mind Bernát, mind Johann Arndt jól ismert volt Szőnyi számra, hivatkozik is mindkettejükre szövegszerűen, utóbbira éppen az Istennek Trombitája 90. lapján, ahol a Wahres Christenthum fiziko- teologizmushoz és pietizmushoz egyaránt kötődő jellemzőit emlegeti.27 Arndt 25 RADNÓTI, Sándor, A szenvedő misztikus (Misztika és líra összefilggésé), Bp. 1981, 16. Vő. még: PALÁNKAY Tibor, Önátadásunk Istennek: A szeretet aszkétikája és misztikája, Budapest, Szent Gellért, 1992., Christian BRAW, Bücher im Staube, Die Theologie Johann Arndts in ihrem Verhältnis zur Mystik, Leiden, E. J. Brill, 1985., Hans-Georg KEMPER, Deutsche Lyrik der frühen Neuzeit, 3. Bd., Barock-Mystik, Tübingen, Niemeyer, 1988. 26 CZEGLÉDY Sándor, Ráday Pál lelki arca, in Ráday Pál emlékkönyv, szerk. ESZE Tamás, Bp., 1980. Az újabb Szent Bernát irodalom jól mutatja a bernáti misztika szinte folyamatos - a pietizmusban markánsan kiszélesedő - protestáns recepcióját. Ernst KOCH, Die Bernard-Rezeption im Luthertum des 16. u. 17. Jahrhunderts, in Bernhard von Clairvaux Rezeption und Wirkung im Mittelalter und in der Neuzeit, Herausgegeben von Kaspar ELM, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag, 1994, in Kommission, Wolfenbütteler Mittelalter-Studien, 6, 333-353, Johannes WALLMANN, Bernhard von Clairvaux und der deutsche Pietismus, Uo. 353-375. A kései pietizmus szerzői közül N. L. Zinzendorf költészetét is áthatotta a bernáti misztika. Vö. Otto UTTENDÖRFER, Zinzendorf und die Mystik, Berlin, 1952. Dietrich MEYER, Der Christozentrismus des späten Zinzendorf. Eine Studie zu dem Begriff „Täglicher Umgang mit dem Heiland”, Bern und Frankfurt a. M. 1973. 27 A vonatkozó jegyzet: „Maga a’ bölts és hatalmas Teremtő Isten is örvendezve gyönyörködik az 401
