Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
IV. Barokk, kései pietizmus, fiziko-teologizmus A termékeny Magyarország toposza Szőnyi Benjámin latin nyelvű versében
változatos és kimerítő tartalommal. Ehhez a fertilitas toposz nyomtatott műveit is fölhasználta, beépítette sajátjába: így Wernher használatát biztosra vehetjük, de valószínű Oláh Miklós és más hazai vagy külföldi szerzők ismerete is. Még valamilyen történeti hagyományt is beépít leírásába, amikor a pöstyéni gyógyforrás fölfedezését Szent Istvánnak tulajdonítja. (Bár lehet, hogy ez sajátos katolikus argumentumnak került be a bőségleírások láncolatába! Emellett szól az is, hogy a dicsért kegyesség és hitélet bemutatása jól felismerhetően, karakterisztikusan katolikus jellemzőket mutat.) Megtaláljuk a termékenység toposz kiegészítőjét is: Magyarország, amióta befogadta Krisztus vallását, a mai napig rendíthetetlenül az egész kereszténység védőbástyája. A politikai műfajok közül kiemelkedik Náprági Demeterék 1595-ben, a lengyel királyi udvarban, Krakkóban elmondott orációja. Benne a fertilitas toposz egészen gazdag leírása szerepel.23 Utána még hosszasan értekeznek a falvak, városok gazdagságáról, lakosainak szellemi, erkölcsi erényeiről, vallásos jámborságukról. Önálló vers témájaként is feltűnik a fertilitas, amikor 1590-ben megjelenik Nicolaus Gabelmann Monomachiae Hungaroturcicáé Carminum Libri duo című verseskötete Padovában, benne a De fertilitate Hungarica című 88 soros vers. Johann Bocatius műve összegezi az elődök eredményeit. Valószínű, Petrarca ihlető hatásával is kell ebben az esetben számolnunk. „Pannon hazánknak földje, csodálatos, sapientia vitaeque integritete.” Monumenta Antiquae Hungáriáé I., 1550-1579., Edidit, Ladislaus LUKÁCS, S. I. Romae, 1969, 698-742. 23 „Hungária quondam regnum magnitudine, elegantia, ubertate florentissimum: camporum omnia pecorum genera sponte producentium spacio latissimum; fruges omnigenas, quas ad usum humani generis providentissimus Deus ex terrae visceribus saltem modicis laboribus educit, unico aut altero aratro eam colentibus copiosissime producit: et saepe dum siliginem recipit, selectissimum triticum effundit, et quidem tanta in abundantia; ut cumulis et acervis, non horti, non horrea, non pagus integer, imo vix campi ipsi sufficiant: eadem terra, eodem anno in iisdem pascuis greges pecorum pascit: foenum copiosissime largitur: tandem aratro sulcata, dives fructibus, messores laetos excipit. Accedit tanta ovium, bovum, omnisque generis pecorum multitudo; ut unius tantummodo oppidi, non dico sigillarim, sed greges numerandi frustra laborem suscipias. Et quamvis vicinas provincias et regna singulis annis aliquot armentorum millibus reficiar, suisque etiam incolis sufficientem carnium copiam praebeat; integros tamen campi et pastores habent greges: non decrescit eorum numerus: nihil accolis desit: non conqueruntur lanii: ac veluti sylva feris plena, et externis venatoribus, edicto proprii possessoris publico prohibita, apris, cetnis, damis, leporibus, et aliis quamplurimis feris, cum ad necessitatem, tum ad voluptatem hominum procreatis refertissima est; sic per totum fere regnum Hungáriáé pecorum innumerabilis copia diffunditur. Quid commemorem sinuosos, profundos, latos, rapidosque fluvios? quorum, ut plerique fide digni historici tradunt, tertia pars variis piscium generibus decurrit; Tibiscum, intelligo, Danubium, Savum, Dravum, quibus Hungária, veluti platea quaedam contra irruentes hostes ferries catenis cincta, hostem tutior et securior speculabatur. Taceo montium altissimorum admirabilem fertilitatem: qui quam praestantia claritate, odore, svavitate et fragrantia progenerent vina; testes sunt cum aliae vicinae nationes; tum Poloni ipsi, qui singulis annis horum beneficio recreantur, ornantur, exhilantur. Praetereo cum feris varii generis, tum aere, cupro, stanno, argento, auro denique, aliisque preciosissimisque metallis superbos montes. Quod enim aurum huic nostro, vel puritate, vel splendore, vel pondere comparandum?” Oratio Hungáriáé Periclitantis Legatorum, Demetrii NAPRAGI, Nicolai ZOKOLIJ de Kis Varda, et Michaelis KELLE- MESI... Ad Sigismundum Tertium, Poloniae et Sueciae Regem, et ordines Regni.in Selectissimarum orationum et consultationum de bello Turcico variorum et diversorum auctorum volumina quatuor, Edidit Nicolaus REUSNER, Lipsiae, 1596, III, 26 - 27. 386
