Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiái, textuális és himnológiai értelmezésben

apróbb eltéréseket mutat.26

A folio alakú kiadás egyik példányában a Papissat ábrázoló metszet mellett kéziratos bejegyzés áll (valószínűleg 16-17. századi), bizonnyal protestáns tulajdonosa írta a margóra. Valóságos személynek és történetnek tartja a női pápát, ezt fejezi ki a glossza: „Non est fabula sed pura veritas.”

A világkrónika látásmódja a reneszánszban ismert jellemzőket mutatja, ehhez hasonló hanggal Janus Pannonius közismert versében is találkozhatunk: Quare nunc, ut quondam, summorum pontificum testiculi non explorantur (Miért nem vizsgálják meg manapság a pápák heréjét, mint hajdan?)

Az Appendix de Idolo Lauretano címlapján pontosan ugyanazt a metszetet láthatjuk, mint az 1616-os kötet élén. Elhelyezése annyiban különbözik

26 Johannes auß engelland erlanget mit bösen künsten das babstthumb. dann wie wol sie ein weipli- che person was so wandert sie doch in gestalt unnd geperde eins mannspilds. und zohe noch also iung mit irem liebhaber eim gelerten mann gein Athenas, alda wardt sie der Schrift also hochgelert das sie gein rom körnende wenig ir gleiche in der heilligen schrift het. Nw erlanget sie mit lesen und scharpffem disputieren in scheyn eins mans under der Verborgenheit irer weiplichkeit zu rom solche güt Willigkeit und glaubwirdigkeit das sie nach absterben leonis an sein stat (als martinus spricht) mit allermeniglichs willen zu babst erkorn wardt. Aber sie wardt nachfolgend von eim irer diener geschwengert. unnd als sie den leib ettwielang getragen het und eins tags in sant Johanßen lateranen- sischen kirchen geen wolt. do wardt sie zwischen der wunderburg und sandt Clementem mit ween befangen und gepare und starb an derselben statt. Ettlich schreiben wenn ein babpst zu der benanten sant Johanßen kirchen geen woeil. unnd an dasselb end do das beschehen sey komme, so vermeyde der babst denselben weg in verschmehlicher gedechtnus solcher geschichten: zum andern wenn ein erwelter babst erstlich in sannt Peters, darzu gelöcherten stül gesetzt werdt so pflege der letzt dyacon zu vermeyden der gleichen künstiger irrung dem babst seine manliche gepurt glyder durch denselben gelöcherten stül zeberüren.” Az oktáv alakú változat szövege csak kisebb részletekben tér el a folio alakútól, jobbára helyesírási különbségek vannak.

359