Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiái, textuális és himnológiai értelmezésben
JOHANNA PAPISSA toti Orbi miniteftáta. nifvcrftis Script* ItoBEHl llEIUlMIKI, CASARIS Bakom ii, Flori mundi Rpf mundi Si alioiimi Panicolannn,quibus imptTden« ncgautJ»«i«“ !uncPaP‘IIam finite unsjuam. K.v.lMirTriv«<*It-T"’J' , F.rnrnm <ft J«»« m wobei“' Cfftnbámii t]f» O HANNA PAPiSSA 4oti Orbi manifeftátdL S*fdid* Anno *4»J. xi. Julii. Szempontunkból az egész gyűjtemény figyelmet érdemel. A kolligátum első darabja 1604-ben jelent meg Londonban: De Turcopapismo: Hoc est, De Turearum et Papistarum adversus Christi ecclesiam et fidem conuiratione, eorumque in religione et moribus conversione et similitudine címmel (Excudebant Georgius Bishop, Rudolphua Newberie, et Robert Barker). Az előszóból megtudjuk, hogy a mű tulajdonképpen válasz egy zajló polémia korábbi kötetére: Gvilielmus Gifford és Reginaidus Caluino-turcismus című művére. A De Turcopapismo... könyörtelen vita és becsmérlése a katolikusoknak, miszerint éppen annyit ártanak az igaz kereszténységnek, mint a hódító török hatalom, ezért voltaképpen szövetségeseknek lehet azokat nevezni, akik hazug vallásukban és erkölcseikben teljesen azonosak. Ezt a munkát követi másodikként a Johanna Papissa, a maga hasonlóan könyörtelen polemikusságával, vagyis az egész kolligátumot azonos szellemű művek látásmódja teremtette meg. A kép két szélén, oldalt információt olvashatunk arról, honnan származik a metszet: „Haec figura est desumpta ex Chronicis Nurembergae editis Anno 1493. 12. Julii.”19 Benzing bibliográfiai leírása is regisztrálja a fametszetet, a következőképpen írja le azt: „Gekrönte Frau mit Kind auf dem Arm...”, vagyis egyáltalán nem értelmezi szakrális jelentéssel, esetleg úgy, hogy az Mária lenne a gyermek Jézussal. A krónikának sikerült a nyomára bukkanni, ami nem más, mint Hartmann Schedel nagyhírű és impozáns, reneszánsz pompával elkészített világkrónikája: a Liber Chronicarum. Ennek van latin és német nyelvű, folio és oktáv méretű, különböző helyeken készült változata.20 A világkrónika páhuzamo19 BENZING, 1968, 604. 20 A szövegvizsgálathoz két nagy gyűjtemény állományát tekintettük át, először az ELTE Egyetemi könyvtárának ősnyomtatványait, ahol a világkrónika következő kiadásai lelhetők fel: Inc 489 (Nürn3.56