Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Újfalvi Imre debreceni kiadványa: Spethe-Szenci zsoltárai, németországi párhuzamok

Schede Melissus és Lucas Osiander arra biztatja a szerzőt, hogy ehhez hasonló módon németül is készítse el zsoltárátköltését. Ez aztán később különösen a műveltebb rétegek körében válik kedvelné, ott nagy szerepet játszott. 1604-ben meg is jelenik Tübingenben Deß königlichen Propheten Dauids Psalter/ von reinen/ klaren und gantzen Iambis, auff eine newe/ besondere Art bereit und verfertieget címmel. Előszavában mentegetőzik vakmerőségéért, az új költői formákért, bár jóllehet, maga világi ember. Az átlagembernek szánja művét (dem geminen Mann) „zu richtigem verstand/ plano sensu, die es aber verstehen, richten und unterscheiden können/zu zwifachem Lust und Nutzen.” Hornmolt Psalteriuma nem elsősorban gyülekezeti ének, azt inkább magánáhítat céljaira (vagy arra is) szánta. Ez megmutatkozik mind a német nyelvű Psalter, mind a latin nyelvű Psalterium esetében. Erre utal mindkét kiadvány előszavában Lucas Osiander, amikor „seine newe/ besondere Art”-ként poétikai erényeit méltatja: „lauter reine und klare Iambi, mit abgetheilten kurtzen und langen Syllaben,/ zu gleichen Stellen.” Négyszólamú kottával, főként az ifjúság lelki és zenei nevelése a céljából iskolai és otthoni muzsikálásra szánta a szerző az anyanyelvű változatot: „Zu dem kan auch ein Christlicher Hausvater hierauß ein seine Christliche Haußmusic, Gott den Herrn mit seine Gesind und Kindern zu loben/ anstellen...” Inka Bach és Helmut Galle részletes filológiai vizsgálattal mutatja be, hogyan zajlik Johannes Hornmolt Psalmgedichtjében a 68. és 29. zsoltár különböző jelentésszintjein a liturgikus formaképző elemek változása és eltolódása a retorikai-poétikai irányba.33

Johann Lauterbach 1586-os kötete valóságos antológia, amelyben a zsoltárok mellett lelki énekek, himnuszok műfaji sokasága kap helyet. A szerzők között megtaláljuk a legjelentősebb középkori himnuszköltőket (Ambrus, Szent Gergely, Prudentius), a legtöbb műnek közli latin és német szövegváltozatát.34 Nicolaus Selneccer rendkívül termékeny életművében a sok kínálkozó példa közül is kiemelkedik 1587-es gyűjteményes kötete. Vezető szerepet itt is a zsoltárok játszanak németül-latinul, a többi tematikus egységben találunk verses imádságokat, az officiumok sorrendjéhez igazodó himnuszokat, úrvacsorái, katekizációs énekeket gyermekek, felnőttek számára, adventi és karácsonyi tárgyúakat és bibliai témákat megverselőket. Spektruma igen széles, a középkori himnuszok közül teljes teijedelmében szerepel Clairvaux-i Szent Bernát Jesu dulcis memoria kezdetű ismert műve.35

A zsoltár szövegváltozatainak gondolata hasonló argumentációval nagyon sokaknál felbukkan: lehet ez anyanyelven írott változatok sokasága, de a többnyelvűség (elsősorban latin-német) használata is nagyon ajánlott. A pro33 Inka BACH - Helmut GALLE, 1989. Az Ein Psalter in jambischen Reimpaaren című fejezet, 120125.

34 Johann LAUTERBACH, Cithara Christiana Psalmodiarum. Sacrum Libri Septem, Lipsiae, 1586. A HAB Alv.:Ba 41.8° MF jelzetű kötetét használtuk. Részei: Psalmorum, Festorum, Catechismi, Officiorum, Pietatis, Hymnorum.

35 Nicolaus SELNECCER, Christliche Psalmen, Lieder und Kirchengesenge, in welchen die Christliche Lehre zusam gefasset und erkleret wird, Lipsiae, 1587. A HAB 207.2 Theol jelzetű kötetét tanulmányoztuk.

294