Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Újfalvi Imre debreceni kiadványa: Spethe-Szenci zsoltárai, németországi párhuzamok

alapvető kérdésekre keresi a választ a német nyelvről, emberi és isteni szó kap­csolatáról, a zsoltárköltészetről.29 Spangenberg - a protestantizmus több más alkotójához hasonlóan - a hitújítás eredményeként különleges nyelvi-irodalmi- költészeti és zenei értéket tulajdonított a német kultúra korabeli alkotásainak. Itt is jól kirajzolódik az esztétikai és üdvérték kettősségének szoros összefonódása, de sajátosan eltérő természetük is. „Nékünk ugyanis németeknek Isten különle­ges muzsikát és költészetet ajándékozott, ebben Isten lelki embere, Luther doktor egy minta és különlegesen gazdag mester volt, akinek a munkáját mások folytat­ták.... különösen Burgkhard Waldis, Gammersfelder, doktor Ambrosius Lobwas­ser és mások. Ahogyan a mi korszakunk előtt is, az első egyház templomaiban elkészítette néhány szent atya és tanító a keresztényeknek az írás üdvös szavait művészi versekben, rímekkel, vagy hogy hallható, bájos, kellemes hangjegyekkel, ennélfogva pedig mindkét egyházban, a latinban és a görögben szép dallamokat, himnuszokat, responsoriumokat, szekvenciákat, antifónákat és versiculusokat és más szép énekeket (úgy azokat a Szentírásból vették) írtak, és ezt Prudenti­us, Sedulius, Ambrosius és mások végezték buzgón... a hit érzelme-szenvedélye (Glaubens Affectus) nagyon művészien, és a szavak erejével (energia verborum) nagyon szépen lesz kifejezve, és különösen az epifonémák és rövid kifejezésekkel kellemesen és tisztán, teljesen adottak... Ezért írja Luther doktor is a zsoltárok utószavában, hogy a zsoltárok kedvessége és édessége három részből áll: a grammatikából, a zenéből és a teológiából, hogy a szó díszesen, tetszetősen és művészien megformált legyen; és az ének és a dallam édes, kedves és jól hangzó legyen, amelyek azonban egybe hangzanak, a szép szöveg és a dallam; ha pedig a harmadik, mégpedig mint lelki értelem és hívő lelkűiét azokhoz járulnak, tehát így lesznek a zsoltárok igazán kedvessé és édessé, kegyessé, minden szomorko- dó, szerencsétlen lelkiismeret számára, akik egyébként a bűn szorongásában mindenféle szükségben és nyomorúságban is vannak. így segít pedig a muzsika (mondja Luther) mint az Istennek egy csodálatos adománya és teremtménye.”30 29 Cyriacus SPANGENBERG, Der gantze Psalter Dauids, Darneben alle andere Psalmen und Geistli­che Lieder/ im alten und newen Testament/ sampt vielen Danksprüchen der lieben heyligen Ge­sangsweise gefallet, Frankfurt am Main, 1582. A HAB Alvensleben Ba 101 jelzetű kötetét tanulmá­nyoztuk.. 30 Vorrede: Aber dieweil uns Teutschen Gott auch unsere sonderliche Musicam und Reimenkunst gegeben/ darinnen der selige Mann Gottes/ Doctor Luther/ ein außbundt und sonderlicher kunst­reicher Meister gewesen/ der mit etlichen wenig Psalmen andern gute anleitung geben/ sind auch die jenigen so jhm hierinnen gefolget (ob sie gleich seinen hochreichen Geist nicht erreichen können) lobes und ehren wehrt/ denn sie damit andern zu dienen/ jren fleiß nicht vergebens noch übel angelegt/ sonderlich der Burgkhard Waldis/ der Magdeburgius/ der Gammersfelder/ Doctor Ambrosius Lobwasser und andere.... Wie denn auch vor unsern Zeiten/ unnd zwar bald auch in der esten Kirchen/ etliche heylige Vätter und Lehrer Christlichen fleiß angelegt/ der Schrrifft heylsame wort in artige rhythmos, Versen und Reimen zu bringen/ oder doch sonsten unter liebliche/ holdselige unnd wol lautende Noten zu setzen/ daher denn beyde in der Griechischen und Lateinischen Kirchen/ die schönen Melodeyen/ hymni/ Responsorien/ Sequentzen/ Antiphen/ Versiekéin/ und andere schöne Gesänge (so auß der Schrifft genommen worden) herkommen sind/ unnd haben Prudentius/ Sedulius/ Ambrosius und andere jren fleiß gethan/ Wie auch Lutherus unser Teutschen Kirchen mit seinen Geistreichen Psalmen gar wol gedienet... werden dadurch die Glaubens Affectus sehr örtlichen/ und die energia verborum gar schön außgedrückt/ und sonderliche die Epiphonemata, und kurzen häuptsprüchlin/ wol und fein rund gegeben... Daher schreibet auch Doctor Luther über 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom