Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben
mérkőzése, a református hit alapkövének műve - és Szenei saját élettapasztalata, konfesszionális bizonyságtevése - vitázik a hazai és német kortárs ellenfelek alapműveivel, itt Pázmány Kalauzával, de már a dühöngő harmincéves háború kíméletlen tapasztalatával is. Pázmány Péter Kalauz című művének 1623-as - másodszori - megjelenésével sok tekintetben új helyzet állt elő, ami a hazai protestáns szerzők tollán az Erzsébet-recepció további sorsát, vállalhatóságát is erősen befolyásolta. Mivel a Kalauz címlapján ott szerepelt a hagiográfikus arcképcsarnokban Szent Erzsébet is, protestáns vállalhatósága egyre bonyolultabbá, lehetetlenebbé vált. A magyar szentek és Mária mint Magyarország patrónája együttes ábrázolása új eszmeiséget fejez ki: a Regnum Marianumot. Erre vonatkozólag idézzük Vis- kolcz Noémit: „Pázmány címlapja 1613-ban újszerű volt és oly annyira közkedvelt, hogy átvették későbbi kiadások: Vásárhelyi Gergely két Bécsben nyomtatott műve ugyanezeket az ikonokat (négy magyar szent, Mária a kisdeddel, magyar címer) variálja.54 Ugyancsak felhasználja e motívumokat - igaz, teljesen más elrendezésben - Káldi György katolikus bibliafordításának címlapja.55 A Regnum Marianum - Patrona Hungáriáé gondolatkör képi megjelenítését pontosan értették a kortársak. Knapp Éva és Tüskés Gábor így összegezte ennek lényegét: »egy, az ideális mintáját elsősorban Attila fejedelem és Mátyás király alakjában megtaláló, protestáns színezetű nemzetfogalommal szemben kialakuló, jellegzetesen katolikus eszmerendszerről és nemzetkoncepcióról van szó«,56 mely a XVI- XVII. században új motívumokkal telítődött.” 57 Pázmány művének címlapja e teória első képzőművészeti megfogalmazása. Még akkor is így van ez, ha tudjuk, hogy a protestáns Erzsébet-recepciónak merőben más indítékai és körülményei voltak német közegben, különösen a hessen-kasseli tartománygrófságban, Móric környezetében, mint hazai földön. Ehhez járult 1624-ben immáron a dühöngve pusztító harmincéves háború, amely a felekezeti ellentéteket akkor vigasztalanul mindent meghatározónak láttatta. Várható volt, hogy a hazai katolikus szellemi élet válaszol Szenei Molnár Erzsébet-recepciójára és elutasítja azt. Ez be is következett Káldi György Oktató Intésé ben, benne az Erzsébet-polémia újabb eleme, amely az 1608-as bibliakiadás előszavára vonatkozik: „IV. Molnár Albertnek Elöljáró beszédében fogyatkozások vannak, A’ mi a Molnár Albert Dedikálását, és az Elöl-járo beszedet illeti; mint-hogy nagyobb része a’ maga ajánlásában, és a’ Hassiai Landgravi- us dichéretiben fárad, nem kiván nagy ellen-mondást: de az sinch fogyatkozás nélkül... A’mi pedig a Landgravius eleit illeti, a’ Nagy Károly Chászárt, és Sz. Erzsébetet a’ Magyar-országi Második András király leányát, tudgyuk bizonnyal 54 VÁSÁRHELYI Gergely, Kereztieni tudománynak, Bécs, 1617. RMNy 1128 és VÁSÁRHELYI Gergely, Esztendő áltál..., Bécs, 1618. RMNy 1151 55 RMNy 1352 Szent Biblia, fordította KÁLDI György, Bécs, 1626. 56 TÜSKÉS Gábor, KNAPP Éva, Egy történelmi toposz az egyházi irodalomban: Magyarország - Mária országa = Uők, Az egyházi irodalom műfajai a 17-18. században, Bp., Argumentum Kiadó, 2002 (Irodalomtörténeti füzetek, 151,), 14. 57 VISKOLCZ Noémi, „Vagyon egy kis Varos Moguntian innen’’: Hanau és Oppenheim szerepe a magyar művelődéstörténetben, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 2005, 83. 278
