Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben
és Hedvig nagynénjének példája is szerepet játszott kegyes élete kialakításában: „Nata est his parentibus, Andreae et Gertrude, diua Elisabeth, coniunx Ludoui- ci Landgrauii Hassiae, a pietate celeberrima foemina, cui ad pietatis tam acre studium acerbum matris casum et materterae Heduigis exemplum plurimum profuisse non dubito.”18 Gyökeres változást hozott Szent Erzsébet kultuszában Nagylelkű Fiilöp hesseni tartománygróf döntése, aki csatlakozott a reformációhoz, sőt annak egyik fontos központjává tette fejedelmi székvárosát: Marburgot. Megszüntette Erzsébet kultuszát a pénzkibocsátásban, de a pecséthasználatban is, ezen a területen teljesen felszámolta a hagiográfikus ikonográfiát. A hagiográfi- kus jelentésátalakítás fontos új iránya alakult ki azzal, hogy egyre inkább a reformáció példaképeként, jelképeként, előképeként értelmezték Erzsébetet. Fejedelmi alapítvánnyal, szekularizált kolostorok helyén négy tartományi kórházat hozott létre Fülöp, ezek: Haina, Merxhausen, Gronau és Hofheim. A hagiográfikus jelentés protestáns módosításának igen fontos állomása volt a hainai kolostortemplomban 1542-ben felállított nagyméretű, színezett homokkő relief, az ún. Philippstein. Az életnagyságúnál nagyobb figurákkal ábrázolt kompozíció alkotója Steinmetz Philipp Soldan. Négy figurát ábrázol a relief. Egyikük egy mesebeli-mitológiai lény: a hárpia, ami a múlt taszító szerzetességét - voltaképpen az elűzött ciszterci szerzeteseket - jelképezi. A vad tekintetű szörnyeteg lába hozzá van láncolva egy pénzesládához, jelképezvén a szerzetesség pénzsóvár mohóságát.19 Vele szemközt látható Erzsébet, aki az előtte ülő szegények, leprás betegek közül egyet ennivalóval és vízzel táplál. A másik oldalon Fülöp látható páncélba öltözötten, erősen felnagyított családi címerrel. A relief dokumentálja az erős reformátori szerzeteskritikát, ugyanakkor az ikonográfia le is választja erről a szerzetesi múltról Erzsébet evangéliumi kereszténységen nyugvó szegény- gondozását, amit azonban szervesen összeköt Fülöp dinasztikus legitimációjával és kórházalapító buzgalmával. Erzsébet a cselekvő irgalmasság jellemzőivel, húsvér alakban jelenik meg, mint Landesmutter, protestáns ideáltípus, aki azonban fejedelemasszony is egyben. Ezt a fején viselt aranykorona is bizonyítja; jobbra fönn, a pontosan megmintázott magyar címer látható. A képi látványt pontosítja és értelmezi egy-egy kartus mindegyik ábrázolt személy mellett, ahol elég terjedelmes szöveg olvasható. (Legmeglepőbbek a hárpia szavai, „aki” bűnbánattal beszél korábbi ragadozó, önző és képmutató szerzetesi életéről.) A Philippstein elkészítése, elhelyezése kiváló példa az emlékezethelyek jelentésváltására, átalakítására. A marburgi Elisabethkirche egész szakrális tere, gazdag ikonográfiái környezete, művészeti reprezentációja, Szent Erzsébet 18 Ez általában ritka változat, Erzsébet származása kapcsán csak királylányi eredetét, hazáját és apja nevét szokták feltüntetni, anyja erőszakos halálát a legtöbb forrás elhallgatja, nem beszélnek róla. 19 Aharpyae mitológiai szárnyas leányzók, madárarccal; itt azonban emberarca van, hatalmas, hegyes csőrrel. Strophades szigetén laknak, az istenek haragjából hol mint kínzó rémképek zörgetnek a halandók ajtaján, hol pedig a halál segédeiként ragadják el azokat. Az Argonauták történetében ők kínozzák Phinaeust, az ételt tőle folyton elragadják vagy ehetetlenné teszik. Itteni szerepeltetése erre a tulajdonságra utalhat, amelynek éppen ellentéte az ételosztó Erzsébet ábrázolása; haragos, dühödt tekintettel mered a királylányra. 262
