Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A kulturális és az önreprezentáció feszültségei - Filiczki János verses ajánlásai Szenei Molnár Albert zsoltároskönyvéhez

Segedelméből az kegyes Istennec,

Az Soltart Magyar versekben formálta,

Es az Franciái notakra ßabta:

Kit tőle vegy jonéven hív Olvasó,

Hogy Istentől néked adassec sok jo.

3Amint azt korábban említettük, 1607. április 25-én befejezett Filiczki egy hosszabb, latin nyelvű ajánló verset is, amely azonban valamiért nem került bele a zsoltároskönyvbe. Ennek a szövegét és keletkezési körülményeit kell alaposan megvizsgálnunk, hogy választ adhassunk a rejtélyes okra, miért nem lett az mégsem verses dedikáció. A Collectio Molnariana lapjait több kéz is számozta, valószínűleg más-más időszakban. Szenei gondosan összegyűjtötte az egyes műveihez született verses ajánlások autográfjait és azokat beillesztette gyűjteményébe. így találjuk meg Filiczki versének kéziratát is a 157/a-157/b (vagy 148, vagy 164-165) lapokon.15 Nyomtatásban először Filiczki János Carminum Liber Primus (Basileae, 1614. RMK III 1130) című kötetében olvasható az 54-56. lapokon. A fejezet verses ajánlásokat tartalmaz, ennek megfelelően görög címe is: riPÓl&QNHIEIF. Találunk is benne Pécseli Király Imréhez, Szepsi Korotz Györgyhöz és más német-lengyel kortársak (Jodocus Rhodius, Georgius Rosinus, Nicolaus Acontius, Johannes Philemon, Hieronymus Zichlinsky) műveihez írott ajánlásokat. (Filiczki már 1610-ben készült latin nyelvű verseskötetének kiadására, ehhez kért és kapott verses ajánlást R. Gocleniustól, Johannes Pinciertől, Hermannus Kirchnerustól és Caspar Sturmiustól, Ludovicus Luciustól. (Igen előkelő névsor, akik közül többen is jó kapcsolatban álltak Szenei Molnárral.) A kötet változatos tematikájú, abban két mesterkedő képverset is találhatunk: az egyik áldozati oltárkövet, a másik pedig jegygyűrűt ábrázol nagy leleménnyel (35, 66).

Filiczki János neolatin költészetét (általában irodalmi működését) vajmi kevéssé vizsgálta a kutatás. Róla az RMKT 1. kötete beszél röviden, bár ez is megjegyzi, hogy legfőbb szakirodalmi forrása Benczédy József Filiczki János élete és költészete című kéziratos értekezése. Ennek adatai szerint Filiczki már 1605-től Herbornban volt tanítványaival, 1607 kora tavaszán Siegenbe költözött át. Naplója bejegyzése bizonyítja, Szenei itt kereshette fel, vélhetőleg a készülő ajánló vers(ek) ügyében (március 2.).16 Benczédy a következőket írja a kötetben szereplő versről: „A barátok munkáihoz írt hozzászólások, ajánlóversek felsorolják, miféle hasznos dolgokat meríthet azokból az olvasó. A különféle értekezésekről (Úrvacsora, egyházi fegyelem, Isten megismerése, retorika) közölt

15 A lapszámozás származhat az album korábbi tulajdonosaitól, vagy Dézsi Lajostól is, aki legutoljára rendszerezte annak anyagát. A zsoltároskönyben végül is közölt Filiczki-vers kézirata nem maradt ránk, legalábbis nem őrizte meg számunkra a Collectio Molnariana.

16 BENCZÉDY (kézirat), 30-34. A naplóbejegyzés szövege: „2. Martii Sigenam veni. 17. Aprilis redii Herbornam ad Dominum Corvinum. 22. Incipit imprimere Psalterium meum. 12. Maii elvégződött az Catechismus és Soltar. 19. Maii, viszsza mentem Sigenaba.”

243