Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben
Horatius Ars poeticáját, ezt önálló kötetben jelentette meg.40 Ismeretes, hogy a Horatius-mű részletesen foglalkozik a komédiával és tragédiával, általában a drámai művek sajátosságaival, színpadra állításuk feltételeivel és jellemzőivel.41 Mindezek alapján érthető, hogy Sturm iskolai képzési rendszerében jelentős szerepet játszott drámai művek előadása, filológiai, elméleti értelmezése. 1538- 1621 között huszonhét drámai művet mutattak be németül, de talán franciául is. A strassburgi főiskolai környezet tehát Molnár Albert számára is magas szintű elméleti reflektáltsággal közvetítette ennek a színházi-dramaturgiai kultúrának a jellemzőit, amelyek érzékelhetően nyomot hagytak Szenei munkásságán.42 Lvdvs. X. Az utolsó fejezet azokról a foglalkozásokról, kedvtelésekről szól, amelyek nem az elme és tudás iskolai feladatai, hanem a test örömei, erejének és ügyességének kipróbálására adnak alkalmat: ezek a játékok. Kockajátékot keresnek, futásra és táncra vágyakoznak, vadászat, halászat és az úszás gyönyörködteti őket, sokakat még inkább, mint a gladiátorokat. De én azt javaslom, hogy Cicerót kövessék ebben is, aki a jókedv és a játék örömét hangsúlyozta. A játék legyen nemes és mértékletes, ne legyen a harcokhoz, gladiátorokhoz, hadsereghez hasonló, vad és kíméletlen. A városból kimenni, a mezőt és a kerteket nézni, a füveket, növényeket összegyűjteni, a neveiket megjegyezni, azokat tanulmányozni. F I N . 1 S. 40 Commentarii in artem poeticam Horatii, confecti ex Scholis Io. Sturmii. Nunc primum editi opera et studio Ioannis Lobarti Borufii, Argentorati, Wyriot, 1576. 41 Vo. Olivier MILLET, La poétique de Jean Sturm d’aprés son commentaire de l’art poétique d’Horace, in, Johann Sturm...., 2009,147-161. 42 A strassburgi iskolai színjátszást erősen befolyásolta a főiskola státuszának alakulása. Már 1566 előtt is volt színjátszás, azonban ebben az évben megkapta az iskola az akadémiai rangot, ezzel együtt a birodalmi kiváltságokat. Ez együtt járt Strassburg város növekvő támogatásának elnyerésével, különösen 1572-től nőtt meg az akadémián a színjátszás jelentősége. 233
