Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben
ginéi teljesebb gyűjtemény lát napvilágot: Pseaumes de David, mis en rime Fran- coyse, par C. Marót, avec plusieurs cantiques, comme on les chante en l’église Francoyse d’esterbourg, benne ötvenhat zsoltár.29 Az mindenesetre kiviláglik a forrásokból, hogy Szenei a strassburgi évek alatt részletesen megtapasztalta a protestáns liturgikus folyamatok alakulását, a hugenotta zsoltárok fokozódó térnyerését közelről láthatta, kiadványtípusokat tanulmányozhatott. Amikor ő Strassburgban tanul az 1590-es években, akkor már nem itt zajlanak a legfontosabb események, hanem Pfalzban és Nassau-Dillen- burgban, azonban korán széleskörű tájékozottságot szerzett a német reformáció liturgikus összetettségének ismeretében. A 16-17. század fordulója a „zweite Reformation” időszaka, Szenei pedig ennek maga is szemtanúja és szereplője volt. A meghatározó mintájául választott Ambrosius Lobwasser zsoltároskönyve jól tükrözi azt a kettősséget, amelynek kulturális, liturgikus modelljét Strassburgban ismerte meg közelről. (Arra vonatkozóan nincsenek ismereteink, hogy strassburgi tartózkodásának időszakában használatos volt-e itt a Lobwasser átköltés.) Kulturális-konfesszionális szemléletében mélyreható szerepe lehetett a strassburgi időszak zsoltározó szokásainak, spirituális jellemzőinek.30 De Recitationibus. II. A felolvasásokat rendszerint a reggeli és az ebéd alatt kell tartani,; célszerű a nehezebb bibliai könyveket (difficiliores enim libros Apostolicos & Propheticos) felolvasni. A felolvasó először maga olvassa el és tanulmányozza a szöveget, amit később másoknak felolvas. így figyelmesen értelmezi is azt, csak így tudja azt másokkal megértetni, vagy azokat hangjával is megindítani. De concionibus III. A prédikációkat akkor kell elmondani, mielőtt a tanulók a hálótermeikbe vonulnak. Ezek rövidek legyenek, vagy szorgalmasan leírtak, vagy emlékezetből elmondottak, vagy előkészítettek, hogy azokban megmutatkozzon a szent tanítás, a kegyességnek a tanulása, a dialektika leleménye és az igazság, a szónok eleganciája és feldíszítettsége. Ennek a példáit megtaláljuk Augustinusnál, a szavak tisztaságával, a kifejezések világosságával. Az ifjak azonban nemcsak ennek lehetnek a magyarázói, de lehetnek követői és meghaladói is.31 29 WEEDA, 223-227, a Contexte hymnologique: les recueils allemands és a Contexte ecclésial et pédagogique, valamint a Le Psautierfrangais de Strasbourg fejezetek. 30 A hazai kutatásban legutóbb Fekete Károly összegezte Kálvin liturgikus, himnológiai elveinek alakulását strassburgi, majd genfi korszakában. Ebből kiderül, hogy Kálvin strassburgi liturgiája már kiemelt szerepet szán a hugenotta zsoltároknak, zsoltáréneklésnek. Tulajdonképpen strassburgi száműzetése alatt próbálta ki saját liturgiái elveit, az új úrvacsora rendjét. FEKETE Károly, Kálvin és az istentisztelet, in Kálvin időszerűsége Tanulmányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról, Szerkesztette FAZAKAS Sándor, Budapest, kiadja a Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója, 2009,140-185. 31 Scholae Lavinganae, 8sr: „Conciones appellamus óyi/.íaq, quae Argentorati habentur post coenam: antequam adolescentes ad conclavia, & cubitum eant. Hae breves sint, sed diligenter vel conscriptae, vel commentatione, & memoria comprehensae, vt doctrina appareat sacrarum literarum: & pietatis studium: vt etiam dialectici acumen, atque veritas: & rhetoris elegantia, atque ornatus. Huius generis 229
