Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

hadiszekereké, királyuk az alvilág angyala, azaz a pápa. Hajuk olyan mint az asszonyoké, ami a pápista papok bujaságát és erkölcstelenségét jelzi.60 A 9. fejezet 13-21. versében megjelenő, az Eufrátesznél megkötözött négy angyal és pusztító hadseregeik is aktualizáló eszkatologikus magyarázatot kapnak Szegedi Kisnél. Szerinte a rettentő sereggel pusztító négy angyal valójában az arabokat, szaracé- nokat, törököket és a tatárokat jelképezi, akik a bűnök miatt gyötrik a világot. Ugyanis azért vonulnak hadba, hogy mindig az Isten ítélkezéseinek rendelkezéseit beteljesítsék. Bár négy pusztító népet nevez meg Szegedi Kis, valójában csak a törökről beszél részletesen. Az angyalok hadseregének lovasain tűzvörös, jácint, füst és kénsárga színű páncél van. Ezeket testi és lelki jelentés szerint kell értelmezni. Lelki értelemben a tűz, a füst és a kén Mohamed tanításait jelentik, amelyek megszámlálhatatlanul sok embert elpusztítottak. Testileg pedig hevesen vágyakoznak a törökök tűzzel és kénnel, bárhol megfordulnak, tűzzel mindent elpusztítanak.61

A wittenbergi szemlélet megjelenik a baseli könyvkiadók által kibocsátott művekben is, kiváltképpen akkor, ha a szerző magyarországi s ezért nagyobb affinitással kapcsolódik az antikrisztológiának ezen történelmileg konkrétabb változatához. Hányatott sorsú, kalandos életet élő alkotó Paulus Schalichius, akinek Encyclopaediae, seu Orbis disciplinarum, tam sacrarum quam propha- nanarum, Epistemon című nagyigényű műve 1559-ben jelenik meg Baselban. Terjedelmes fejezetek foglalkoznak az antikrisztológiával: De chorea monachorum, seu Antichristi, De Labyrintho Romani Antichristi, Epistola ad Romanum Antichristum. Változatos formában támadja, bírálja a pápát, pápaságot, pápai intézményeket, szerzetesrendeket, csak szerényebb mértékben bukkan föl a török.

4. A metszet és a magyar reformáció szemlélete

A hazai reformáció magyar (és latin ) nyelvű irodaloma igen változatos műfajokban, sok szerző munkájában fordul az antikrisztológia felé. Itthoni eltelj edését és tulajdonságait mélységesen meghatározta wittenbergi (általában: német) származása, azonban sajátos magyar jellemzői alakultak ki. Ezeket számba véve láthatjuk, hogy hazai szerzőknél alig hiányzik a török említése, ami teljesen érthető. Melius Juhász Péter a kettős Antikrisztus tanát vallja. Lelki a

60 Uo., 366: „Blandis verbis Clerum Papae decipere. Ut enim scorpio blandum est animal, quod mox cauda venenum infundit: ita et Clerus blandis verbis venenum infundit. Quibus nocere possint Locustae, id est, Clerus: His videlicet, qui scientes et volentes perire volunt...Dentes sunt quasi Leonum, quo significatur...crudelitas eorum contra Christianos. Thoraces sunt ferrei, quod significat pertinaciam in errore, et quod aliena protectione sint tutissimi. Alas habent, quod superbiam eorum denotat. Sonitus alarum sicut curruum...horrenda ac lethalia esse... Rex eorum Angelus Abyssi, id est Papa... Capilli sunt ut mulierum: quo significatur luxus et mollities Cleri.”

61 Uo. 367: „Angelos quatuor Orientales populos significare, Arabes, Saracenos, Tureas, Tartartos, qui propter peccata atterunt Orbem. Ab expedita celeritate: semper enim expediti sunt ad capessenda Dei iudicia, et explenda. A numero: innmuerabili. Equites enim indulti erant thoracibus igneis, hyacinthinis, vel fumi colorem habentibus, et sulphureis, etc. Haec spiritualiter et corporaliter intel- ligi possunt. Spiritualiter ignis, fumus et sulphur Mahumetis doctrinam significant, quae innumeros homines perdidit... Corporaliter autem, ardent igni et sulphure Turei: quoquo se vertunt, conflagrant igni omnia.”

192