Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában
hogy Szegedi éppen őt emlegeti. (Ld. ehhez a 13. jegyzetet.) 1556-ban jelenik meg Baselben Wolfgangus Musculus In sacrosanctum Davidis Psalterium Commentarii című műve, amely a teljes zsoltároskönyv exegetikai magyarázata.47 48 A vaskos kötetben sokszor szerepel az antikrisztológiai kérdés vizsgálata, és a pápa mellett nagy súlyt kap ebben a török (vagy török császár) eszkatologikus szerepének értelmezése. A 74. zsoltár fölépítésében, tartalmában szoros rokonságot mutat a 79. psalmus-szal, ez is Isten választott népének panaszéneke. Musculus querimonianak nevezi, s a 3-10 versben Germania sorsát is látja kifejeződni, általában a keresztényeket pusztító török csapásokban a bűneink miatt haragvó és büntető Isten döntéseit kell fölismernünk. Megengedi, hogy saját népének templomát és hitének hajlékait istentelenek gúnyolva pusztítsák, és azok rárohanjanak. Ilyet láthatunk, ahol a török dühöngésében elpusztulnak a keresztények templomai, és azoknak a helyére a mohamedán istentelenség gyűléshelyei kerülnek, ahogyan ez történt a magyar királyságban is Buda elveszésével.49 Musculus a 79. zsoltárt a querimonia, querela, planctus műfaji kategórijába sorolja. Jóllehet az utolsó ítélet előtt -amely nem késik -, megpróbálják a magukat hazugul kereszténynek mutatók vagy törökök Krisztus egyházát elfoglalni, mindazonáltal cseppet sem kételkedjünk, az mégis rendíthetetlen marad és romolhatatlan s minél kisebb legyen Krisztus egyháza, mi jajongva kiáltsuk ma: Krisztusom, egyházadba és öröködbe pogányok jöttek, amelyet az Atyától kaptál, amit a te drága véreddel megváltottál!49 Tudnia kell azt a keresztény embernek, amennyiben a mi Germaniank a pogány török uralma alá jutna, az is Isten rendeléséből történne meg, hiszen a földkerekség minden királysága fölött rendelkezik, aminthogy meg is szabadíthat.50 3. A metszet és Szegedi Kis István művei Bucsay Mihály idézi a Loci... egy részletét, miszerint Szegedi Kis István az Antikrisztuson nem egy személyt, hanem egész birodalmat értett, amelyben sok személy gyakorol uralmat: „...vaticinia... de Antichristo... referenda esse ad 47 A TREND E 115. jelzetű példányát használtuk. 48 Uo., 547 : „Germania est huius loci consideratio. Primum, singularis sit oportet ira Dei in populum suum, quod templum suum et ecclesiasticas aedes impiorum ludibrio ad vastandum et excurrendum permittit. Talem videmus sub Turcica rabie, qua Christianorum Ecclesiae vastantur, et Mahometicae impietatis conventicula in illarum loca substituuntur, id quod anno praeterito, 1541. Budae in regno Hungáriáé fertur esse factum. Hanc singularem iram Dei, non nisi singularis etiam malicia provocat.” 49 Uo., 704: „Teneamus et nos istam ecclesiae Christi imaginem firmam et inconcussam, ut nihil dubitemus, utut occupetur ab impiis cum pseudochristianis, tum Tureis, nihilominus ita permansuram, ut non cesset ad finem usque mundi, quo minus sit Ecclesia Christi, ut et nos hodie clamemus: Christe, venerunt gentes in ecclesiam et haereditatem tuam, quam a patre accepisti, et precioso sangvine tou redemisti...” Az idézetben világosan felismerhető a 79. zsoltár parafrázisa. (Vő.: IMRE, 1995, 116-143.) 50 Uo., „Si haec nostra Germania in potestatem Tureorum venerit, sciat homo Christianus, fieri hoc Domini dispensatione, cuius est orbis et plenitudo eius, in cuius potestate est tradere regna quibus voluerit, ac rursus adimere.” 188
