Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
több alternatíva mérlegelését végzi el és alakítja ki álláspontját. A wittenbergi történetteológiai rendszer eszkatologikus-apokaliptikus látásmódjához csak a magyar előidő - krónikaírói és humanista historiográfiai örökségének - teljes feláldozásával csatlakozhatott, ezt az utat választotta Károlyi Gáspár, hozzá hasonlóan több prédikátor és énekszerző. (Ennek fontos eleme volt a zsidó-magyar sorspárhuzam érvényesítése, amit azonban többen összeillesztettek a hun-magyar azonossággal és a szkítiai származástudattal.)46 Ezek a művek azonban csak magyar nyelvű közegben hatottak, nyugat-európai recepciójuk nem mutatható ki.47 IV. Az 1551-es Mátyás-szónoklat úgy is értelmezhető, amelynek megvannak a tematikus előzményei - de később további változatai is - Melanchthon más műveiben. Ugyancsak az előzmények és variációk közé számíthatjuk Melanchthon kiterjedt levelezését, amely számos tárgyunkhoz tartozó utalást tartalmaz. Melanchthon levelezésében meglepően gazdag magyar történelmi utalásrendszert találunk, de különösen a Hunyadi-kultusz jelenik meg sokszor és nagy megbecsüléssel, ami a magyar hadvezér és törökverő hős ismeretét és őszinte tiszteletét bizonyítja.48 A nyomtatott művek mellett a levelezés ilyen jellegű vizsgálata azért fontos és hasznos, mert a levelek ugyan a legtöbbször kortárshoz szólnak literátori, tudós igénnyel, tehát valamely tudományos nyilvánosság szabályai szerint, azonban mégis őrzik a spontaneitás jellemzőit is. Ezek a jellemzők ugyan nem mindig állnak össze megszerkesztett egésszé, mégis jól jellemzik Melanchthon gondolkodását. Az így kiterjesztett forrásanyag alapján azt is vizsgálhatjuk, hogy az 1551-es szónoklat szemlélete mennyiben szabályozza Melanchthon magyarokra vonatkozó állásfoglalásait, látásmódját, mennyire mérték az önmaga számára. A magyarokra (magyarországi eseményekre) vonatkozó levelek látásmódértekezés, 2011. kézirat, 293. 46 Vö. ŐZE, 1991. 47 Ritka kivételnek tekinthető majd Szenei Molnár Albert 1604-es szótárkiadásának terjedelmes paratextus rendszere, amely német közegben, latinul mindezek összeegyeztetésére vállalkozott; ez azonban már későbbi korszakhoz tartozik. Vö. IMRE Mihály, „Úton járásnak megírása” Kulturális emlékezet, retorikai-poétikai elvek érvényesülése Szenei Molnár Albert műveiben, Balassi Kiadó, Budapest, 2009. Humanizmus és Reformáció 31, különösen a Kulturális emlékezet tagoltsága, változatai című fejezet, 199-224. 48 A korszakkutatás elsősorban az egyháztörténeti-konfesszionális kapcsolatok feltárását végezte legalaposabban, amelyek a hitvallási iratok keletkezésére, egyházszervezési kapcsolatokra irányultak. Legújabban ezekről: MAX Josef Suda, Der Einfluß Philipp Melanchthons auf die Bekenntnisbildung in Oberungarn (Confessio Pentapolitana, Confessio Heptapolitana und Confessio Scepusiana), in Melanchthon und Europa, 2. Teilband Westeuropa, Herausgegeben von Günther FRANK und Martin TREU, Jan Thorbecke Verlag Stuttgart, 2001,185-203, Emmerich TEMPFLI, Melanchthon und die Synode von Erdőd 20. September 1545, uo. 203-223, Robert KOLB, Das Erbe Melanchthons in Bekenntnis der ungarischen Bursa an der Universität Wittenberg (1568), uo. 223-241. Azonban merőben más tartalmú-jellegű írások is meglepően gazdag információkat tartalmazhatnak. Arra is találunk bizonyitékokat, hogy Melanchthon különböző levelezőpartnereitől olyan híreket kapott, amelyek a korábbi magyar történelemre, vagy saját kora történelmi-egyházi eseményeire vonatkoztak. 141
