Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia
7A bártfai antológiában Balassi Ferenc jellemzése, attribútumai sokkal jobban követik az egész Balassi-családra vonatkozóan addig kialakult közvélekedést, mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket megfigyelhettünk a kortárs neolatin irodalom-költészet műveiben: Aethicus ajánlásában és Bielski epicédiumában. Mondhatni azt is, hogy a kortárs neolatin irodalom Balassi-családról kialakult esszenciális értékelése a bártfai kötetben alapvetően Ferenc jellemzésére vetül rá, aki mindenben megfelel ennek a kialakult konvenciónak.82 A nagy konfesszionális és nacionális értékek benne testesülnek meg maradéktalanul, ez emeli őt a bártfai kötet kétségtelenül nagyobb formátumú alakjává, az ismertebb kánon hősévé. Bálint jellemzését, értékelését bonyolultabbá, ellentmondásosabbá teszi részint konfesszionális sorsfordulata, vagyis konverziója, másrészt művészialkotói kvalitásai is szokatlanul illeszkednek a hagyományos családi értéktudat sajátosságaihoz. Tulajdonképpen olyan individuális értékfogalmak alkotják Bálint erényeit, amelyek csak részben, vagy alig voltak jelen a családról alkotott - vagyis alapvetően közösségi érdekeltségű - értékkonvenciókban. Bálint jellemzéséből hiányozniuk kell a konfesszionálisan karakterisztikus elemeknek, csak halvány utalás sejteti a konverziót, helyette általában olyan keresztényi erények ékesítik, amelyek szükségesek a pogány elleni harcban. Igaz ugyan, hogy Bielski és az Aethicus-előszó a családi értékhagyomány részének tekinti a széptudományok megbecsülését és támogatását, azonban azok kiemelkedő művelése továbbvezet abba az alkotói világba, ahová csak Bálint jutott el. A bártfai antológia antropológiai és poétikai-retorikai összefüggései szoros megfeleléseket, konkordanciákat mutatnak, azonban jelentős ellentmondások, feszültségek is megjelennek a kötetben, amelyeket igyekeztünk érzékeltetni. Ennek a kötetnek csak részben vállalhatta a hagyományait Rimay János, amikor a következő évben megjelentette Vizsolyban az Epicédiumot, abban már erősen megváltozott - bonyolult egyensúlyt megvalósító - antropológiai távlatot, egyben radikálisan új Balassi-kánont és retorikai-poétikai beszédművészeti eljárásokat, a lírai személyiségnek is lényegesen gazdagabb - legalábbis átalakított - értelmezését találjuk. 82 Ugyanezt erősíti meg SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Balassi János boroszlói síremléke (1602) című tanulmánya is. (Csonka Ferenc 80. születésnapjára, Bp., Balassi Kiadó, 1996, 20 - 21.) 1602- ben temették el Boroszlóban Bálint és Dobó Krisztina János nevű fiát, emlékére a Szent Magdolna templomban márvány síremléket emeltek. A késő reneszánsz síron 34 soros felirat olvasható, az epi- táfium szövegét Szabó Géza közölte, a következő - számunkra itt fontos - megjegyzéssel: „A sírfelirat érdekessége az, hogy idegen földön lévén, a Balassi család történetét is röviden elmondja. Meglepő, hogy Balassi Bálintról kevesebb szó esik, mint öccséről.” A sírfelirat részletesen bemutatja Krisztina apját, vagyis Dobó Istvánt, méltatja török elleni harcban szerzett érdemeit: külön kitér Eger védelmében játszott hősi magatartására, de régebbi dicső őseit is jellemzi. A szöveg utolsó részében Jánoska pártfogóját, Dobó Ferencet mutatja be, politikai és hadi érdemeit méltatja. A középső szövegrészben valóban egészen szűkszavúan bukkan fel János apja: Bálint, akiről azonban mindössze ennyit tudunk meg szenvtelen közlésben: ....patreque eiusdem Valentino in arcis Strigoniensis oppugnatione...”. F erenc bemutatása sokkal részletezőbb: megtudjuk, hogy császári megbízatásra Tokaj várának volt kapitánya, majd részt vett a tatárok elleni végzetes harcban, ahol halálát lelte 1594-ben. Tulajdonságai alapján igazi keresztény hérosz, aki Isten dicsőségéért és az egész kereszténységért küzdött. 115
