Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

Luctus Pannoniae című antológia szerzői. Bielski egyebek mellett Sprawa ryc- erska című lengyel nyelvű munkájában fájlalja a mohácsi csatában a magyarok szomorú vereségét, így letéphette ezt az aranyalmát a török: „Az egész kereszténységnek pajzsa volt Európában, de vigyázatlanság s a keresztény urak belső harcai miatt féreg áldozata lett ez az az aranyalma, bánatára és kárára az egész kereszténységnek.”63 Bielski itt a korban közismert török jóslatra utal, miszerint a mohamedán hódítás leszakíthatja a „kizil elmát” (a vörös, vagy arany almát), vagyis a hódításának legtávolabbi határát jelentő országot, vagy kiemelkedő jelentőségű várat, amely egyben a birodalom hanyatlásának kezdetét is jelzi. Változó jelentéssel hol az egész országot értették alatta, majd egyre inkább Buda várát, de Szigetvárt is nevezték így Zrínyi eposzában.64 Bielski műve valóban a törökverő hős emlékét kívánja megörökíteni, aki nagynevű ősök törekvését folytatta tovább s emelte még magasabbra. Felsorolásában áttekinti a törökellenes küzdelmek állomásait, a sor Várnával kezdődik, utána Mohács és a szigeti ostrom következik, Zrínyi Miklós. Jelen volt e küzdelemben a Balassi-család, Ferenc: János apja is a mohácsi csatasíkon esett el. Nincsenek már olyan sikeres hősei a magyarságnak, mint volt korábban Hunyadi János és Mátyás király. A keresztény önzés is juttatta ide az áldozatot, senki sem segített igazán a bajbajutotton, ezért válhatott az a török prédájává s itt Bielski megismétli az aranyalmára vonatkozó jóslatot:

Christicolas miror Reges cur quisque ruenti Huic terrae medicam ferre recuset opem,

Auratumque sibi passi decerpere pomum...

Mondd, a keresztény felségek most mért vonakodnak Adni segítséget? Hisz beteg, illene hát.

Tétlenül elnézték, aranyalmát hogy leszakítsa Vad török, és ez a bűn, fájdalom égbe kiált.

Csonka Ferenc fordítása

Terjedelmesen mutatja be a szerző hősünk katonai vitézségét és az antiturcica irodalom szabályai szerint részletezi a kegyetlen ellenség barbár pusztításait: éppúgy jár el, mint azt megfigyelhettük a Magyarország panasza toposz (Querela Hungáriáé) latin nyelvű allegorikus heroidáiban. A fájdalom és a gyász mélypontja után mégis reménykedéssel válj a a majdani keresztény összefogást, ami visszaűzheti e vad hordát a távoli Ázsiába. Balassi János itt alapvetően a hazájáért harcoló héroszként jelenik meg, legfőbb erényei a virtus birtoklásából származnak. Képességein, erkölcsi adottságain túl sorsát az istenek intézik, amint ezek ragadták el a fiatal Lajos királyt is. A vers metafizikai színterei az antikvitásból

63 WALDAPFEL, 1940, 203-204.

64 Vö. FODOR Pál, Az apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma” legendája. A török a 15-16. századi magyar közvéleményben, Történelmi Szemle, XXXIX(l977), 21-49, SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Zrínyi a török fátumról: az aranyalmáról, in Jankovics József 50. születésnapjára, Balassi Kiadó REBAKUCS, 1999,16-19.

106