Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia
vészesen megfogyatkozott számú hazai rendtagok megsegítésére az akkoriban megszilárduló túróéi jezsuita kollégium szervezésére kapott megbízatást. 1593 második felében bizonyosan továbbra is a Felvidéken tevékenykedik, a másik nagy rendi központban: Vágsellyén lesz prédikátor. 1594 elején lesz katonai lelkipásztor s így kerül tábori lelkészként május-júniusban az Esztergomot ostromlók táborába.54 1594-ben megint Turócon találjuk Dobokayt, életrajzi följegyzéseiből derül ki, hogy a karácsony előtti napon megrendült lélekkel prédikált itt a mártíriumról általában és Jézus születésének közelgő örömünnepén.55 Ráadásul a turóci jezsuita rendház azért is volt kiemelkedően fontos, hiszen 1586-ban itt vetették meg lábukat először a Jézus Társaság szerzetesei (busásan jövedelmező adományhoz - a megüresedett prépostság javaihoz - jutottak), szellemi offenzívájuk jelképes értékű volt, amelynek egyik első demonstratív gesztusává vált a Balassiak halálára készülő kötetben való méltó szereplés. A bártfai antológia ezen óvatosan heterogén konfesszionalitása bizonyos polaritást is létrehozott: Ferenc határozottan protestáns és az egész kereszténységre, de saját felekezetére vonatkozóan is hitvédő jellegű. Bálint vallási jellemzése jóval szegényesebb, de éppen Ferenc religiózitásának rajza/ábrázolása mellett, annak szimmetrikus megfelelőjeként halvány katolikus sajátosságait érzékelnünk kell. Az egész kötetben egyébként végig jelen vannak a vallásos értékek, ezek három típusba sorolhatók: leggyakrabban általános keresztény religiózus jelentésűek speciális felekezeti karakterisztikum nélkül, olykor szembeállva a törökkel fordulnak elő. (A 18.-ban: Tureae, Flagitium, fraudes, telum, moliminia, casses, / Religione, armis, virtute, labore fideque/ Everti... A 22.-ben: Relligione potens. A 9.-ben: Marte perit, nam Marte Deo servire putabat Esse bonum) Második változatában határozott és markáns protestáns felekezeti jelentéssel találkozunk, a harmadik esetben pedig katolikus színezetű. Ferenc keresztényi-religiózus értékei igen gazdagon fejeződnek ki, ennek részét képezik a törökkel szembeni hősies küzdelemre ösztönző, heroikus harcot vállaló attitűd jellemzői, azonban fontos rétege ennek a wittenbergi történetszemléleten nyugvó, bűn-bűntudat- bűnbánat-bűnbocsánat elemeire építő - részletesen kifejtett és jellemzett - látásmód. Azaz: a 16. század protestáns religiózitásának igen széles spektruma megjelenik, amely jelen van a korszak hazai és németországi latin és magyar nyelvű irodalmában. Bálint religiozitása ezzel szemben sokkal egyszerűbb, jelzésszerű, meghatározója a pogánnyal való szembenállás, mozgósító erő; nyoma sincs viszont benne valamely bűntudatnak, így a bűnbocsánat elnyerésének vágya és reménye is szükségképpen hiányzik. 54 Antal MOLNÁR, Sándor Dobokays autobiographische Aufzeichnungen (1620), Archivum Historicum Societatis Iesu, Extractum e vol. LXVI -1997 Roma 1997, 76: „Propter Hungáriáé necessitatem, d. h. wegen der geringen Zahl ungarischer Ordensmitglieder, die man in das Jesuitenkolleg nach Turóc hätte senden können, mußte Dobokay sein Studium für einige Zeit unterbrechen. Warschein- lich kam er bereits in der zweiten Hälfte des Jahres 1593 nach Ungarn, betätigte sich vorerst als Prediger in der Residenz von Sellye und wurde im Frühjahr 1594 Militärseelsorger. Er war auch bei der Belagerung von Gran zugegen (Mai-Juni 1594).” 55 Uo., 84: „1594. Cum Turocii pridie Nativitatis Dominicae ex Martyrologio recitaretur: In Betlehem Judae Nativitatis Domini Nostri Jesu Christi secundum carnem etc., quem sensum animi habuit! quam plenum laetitiae, quam auctum, quam pectus exaggeratum!” 102
