Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

II. IDŐS KÖLESÉRI SÁMUEL DEBRECENBEN

Köleséri Sámuel a debreceni szellemi élet meghatározó alakja volt, a református egyház, és ezen belül koncentráltan is a cívisváros sorsfordító esztendeit (1672-83) élte meg itt.1 A 17. századi magyar református egyház legnehezebb esztendeiben születtek meg művei, azokban az esztendó'kben, amikor a felszámolt Collegiumok, a gályarab prédikátorok levelei és az állandó katonai zaklatások együtt a kortársak szemében a persecutio decennalis (az üldöztetések tíz esztendejének) képzetkörét alakították ki. A várfallal nem erődített partiumi város a századvégi református közgondolkodásban ekkor nyerte el biblikus metaforáit, és vált a bujdosók Pathmosává, „a második magyar Jeruzsálemmé”.

Köleséri Sámuel (1634, Várad -1683, Debrecen) Várad török kézre kerülése után előbb zempléni mezővárosokban szolgált (1659- Szendrő, 1668- Tokaj), majd a pozsonyi vésztörvényszék üldözése elől Debrecenbe menekült, és itt jelent meg szinte valamennyi munkája 1672-82 között. Több prédikációját és az angol eredetű magánkegyességi könyvek fordítását a helyi polgárok kérésére és pénzén adta ki.2 A mások kötetei elé írt köszöntő versei is tanulságosak: tipikusan kegyes és/vagy elméleti munkákhoz készített üdvözlő verseket: a gályarab Csúzi Cseh Jakab, a debreceni professzor Martonfalvi és nevelőatyja, Czeglédi István művei elé.3 Saját műveinek műfaj- és hangnemválasztását is dominánsan meghatározta tanárainak, nevelőinek és tanulmányainak lelkisége.

1 A címben jelölt lelkészt az egyháztörténeti szakirodalom alapján idős Köleséri Sámuel névvel illetjük, a családtörténeti leírásokban Köleséri (I.) Sámuelként szerepel. A lelkészre ezután egyszerűen polgári nevével hivatkozunk, kivételt csak a címerének elemzése jelent, hiszen itt három generáció heraldikai ábrázolásai maradtak ránk (ld. a II/A. 2) pontot).

2 KÖLESÉRI 1673-nak a 27. prédikációját „egy buzgó Lélek (Hegedűs István) kívánságára” illesztette be a kötetbe, önálló ajánlólevéllel, de folytatólagosan (Isten hatalmának ragyogó világa címmel). Sztripszky feltételezte két Köleséri-beszéd külön nyomtatványként való megjelenését, ezeknek az önálló kiadása nem ismert, viszont mind megtalálhatók a KÖLESÉRI 1673 részeként (1. (RMKP VII. 26), 2. (RMK1.1144/b), 27. prédikáció). A TtREK egyik kolligátum-kötetét (itt: RMK 738, 739, 740. - RMK 1.1281, 1279,1283) Szabó Pál kívánságára és költségével adta ki a debreceni nyomda. Halotti beszédeit hasonlóan: UŐ., 1672b; UŐ., 1675; UŐ., 1679. - Szövegközlés: teljes (UŐ., 1666b = Kiad. FAZAKAS GT. 2005, 111-124.), részleges (UŐ., 1673,141-148.17. prédikáció = SZELESTEI 2005, 247-249.).

3 Kegyes munkák: RMK I. 941, 942,1242,1274; elméleti, biblikateológiai munkák: RMK 1.1187,1256; kegyesség-elméleti, gyakorlati teológiai munka: RMK 1.1231.

73