Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 1) Coccejánus ekkléziológia
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben formák Aquinói Tamás tollából.154 A világtörténelmet és világias történeteket a bibliai és a históriai példák, az Isteni világot a természeti exemplumok szemléltetik. Debrecen jelképe és címerállata a poraiból feltámadó főnixmadár többször is előfordult Köleséri érvei között.155 A teológiai kifejtés természeti példái - hasonlóan a mártírtörténetekhez idézéséhez - főként motívumhalmazként fordulnak elő, így a feltámadás bizonyságai a főnixmadár és egyéb madarak, bolygók mozgása és kozmikus változások (éj-nappal váltakozása) mint speciális és általános argumentumok állnak egymás mellett, megerősítve az ember mindennapi álma után következő felébredés kivételes párját, a halál utáni feltámadást. Köleséri Sámuel ekkléziológiai értelmezései a coccejánus tipológia és allegorézis szép mintapéldái, melyek a biblicitás irányába hatnak.156 Az igaz egyház evilági megtestesülését gradusonként ábrázolja, az Énekek Éneke alapján. „Az Isten Anyaszentegyháza e’ világ kertiben igen nehezen neveke- dik a’ kisirteteknek, üldözéseknek, és a’ hamis tudományoknak, (...) tövissei között, az a’ nagy csuda hogy ennyit is nevekedhetik. (...) Nintsen ezen a ’ világon nagyobb szerelem az Anyaszentegyház a’ Xtushoz való szerelmének mivel úgy szerette a’ Xtus az ö Anyasz[entegyházát,] hogy önnön magat adta azért, hogy meg tisztítana minden mocskából”. „Az Istennek Anyaszentegyháza edszersmind nem jut tökéletességre; hanem lassan gradusonként. Elsőben hajnal, az után hold, az után nap, az után zászlós tábor. Noha szomorú, de bizony duga időben élünk hát mi; mikor az Evangéliomnak napja vilagos- kodik, etc. del színben ragyog”.157 A coccejánus hatás vizsgálatánál meg kell állapítanunk: Köleséri allegóriái nem olyan túlzsúfoltak és történeti koncepciókba ágyazottak, mint az a leideni coccejánusoknak nevezett csoportban, a stílusa sem annyira nyomasztóan autoriter, mint a rideg coccejánusoké, de a kartéziánus és egyéb eszmékkel való keveredésnek sem tapasztalni jelét.158 Köleséri Sámuel művei a tipologikus értelmezésen nem mennek túl, jellemzőjük a zsoltáros intő hangja. 154 A teremtés 4 fajtája: férfi és asszony nélkül (Ádám), férfi által és asszony nélkül (Éva), férfi és asszony által (ember), férfi nélkül és asszony által (Ember-Krisztus) (KÖLESÉRI 1666a, 105.); Vő. AQUINÓI 1994, III, 4.; A teológia specialis témaköréből Coccejus kedvelt példája is előkerül: egyesülés természet szerint (Atya + Szent Lélek), személy szerint (Isteni + emberi természet), titkos (Krisztus + Ecclesia), Sacramentumi (kenyér + bor) (KÖLESÉRI 1666a, 106-107.). *55 KÖLESÉRI 1666a, 103-104., 204. !5ö CZEGLÉDY 1990,151. x57 EMBER 1679-81, 86., 138. >58 JONG 1972, 235.; ISRAEL 1995, 668. 116
