Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 3) A közösség vezetője
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben ezt Köleséri Sámuel, az egyházmegye espereseként látta el élete végéig.114 A presbiteriánus elvek gyakorlati megvalósulása neki volt köszönhető, aki nem választatta meg magát püspöknek, és az esperesi tisztet is korlátozta a hatalmi késztetések ellen. A tanítás erkölcsi parancsa volt a leglényegesebb Köleséri Sámuel életére nézve. Ám amikor lehetőség mutatkozott a szószékről politikus számára biblikus vezetést nyújtani, akkor azt a kálvini modell szerint tette. De kegyességére nem a küzdő és harcoló lelkiség, hanem a csendesen építkező, vigasztaló pásztori mód volt a jellemző. Köleséri halálakor a debreceni értelmiség színe-java a Brabeum vitae nevű halotti kötettel tisztelgett emléke előtt: az erős pálma kivágattatásával (Ézs 9,14) búcsúztatták, és a koporsójánál a Péld 14,32 szólaltatta meg a reménység igéjét.115 Szilágyi Tönkő Márton, debreceni professzor verses epitaphiumában így emlékezett meg róla: „szónoklata közben ajkáról a mennyei ital édességénél is kedvesebben csepegett az ékes beszéd, midőn a Jehova tudományát adta elő, és midőn intései által, az őt örömest hallgató népeket lelkesítette”.116 A Köleséri-szövegek korabeli közkedveltségét mutatja, hogy egy másik, ugyancsak az időben Debrecenben tanuló diák húsz esztendő múltán idézte a kegyes beszédeket: Sajószentpéteri Istvánnak a nemzetet feddő, sorskatasztrófát jósló szavai nem egyszer utaltak Köleséri prédikációira.117 Ugyanez a prédikátor Szenei A. Pál temetésekor (1691-ben) felsorolta a parentált lelkész előtt az elmúlt 10 évben meghalt debreceni kollégákat, egy-két szóval méltatta őket (b[ecses] e[mlékezetű]; jó emlékezetű, stb.). Egyetlen lelki- pásztor előd kapott különleges dicséretet, méltán: „mert (hogy a’ privatumat el-halgassam) kevés idő alatt imé 4. Senioridat s’ edgy Scribádat szalasztád- el (...) ama’ lelki tűzzel tellyes Köleséri Sámuelt, kinek emlékezeti ollyan, mint a’ Patikárius mesterségével készített jó illatnak tsinálmánya. Sirák 49. v. 1.”.118 A Beza-féle Kálvin-életrajznak a mindenkori lelkész szerepéről tett megállapítását Kölesérire is vonatkoztatjuk: „nemcsak élőszóval tanított, hanem holta után könyveivel is”. 114 A német katonák garázdálkodása miatt 1681-86 között nem tarthattak generális zsinatot. A Nógrádi halála utáni debreceni partiális zsinaton (1681. október 22.) a szokásjog szerint az egyházmegye nótáriusa elnökölt, ebben az esetben az újonnan megválasztott debreceni esperes, Köleséri Sámuel (ZOVANYI 1939, 45-)n5 KÖLESÉRI 1683. 116 UO., Biv.; idézi: SZŰCS 1871-72,1/573.; FAZAKAS GT. 2005, 65. n? Erről ld. a Melléklet B) pontját. 118 SZENTPÉTERI1691, Cir-v. 104
