Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben Ebben a fejezetben forrásként felhasználtuk Köleséri magyar nyelvű nyomtatásban megjelent műveit, melyek igen népszerűek voltak: az Idues- ség sarka című művét Sárospatakon és Debrecenben is kiadták;4 halotti beszédei neves embereket parentáltak. Az alakját megidéző kortársi szövegek valósággal Aranyszájú Szent János magyar református párjaként tekintettek rá.5 A szakma ugyanakkor mindezidáig alig méltányolta helyét a korabeli református prédikációirodalomban, jóllehet már Csekey Sándor felhívta rá a figyelmet rövid homiletikai áttekintésében, mint a református kegyesség igehirdetőjére.6 Kiváló érzékkel emelte ki a kora újkori lelkipásztor bibliás kegyességét, és jelölte ki a szerepét az igaz tanítói/lelkipásztori tükör képviselőjeként, és a háznépi istentiszteletek előmozdítójaként. A fejezet első részében (II/A) pszichológiai szempontból vizsgáljuk Köleséri meghatározott műveit, felhasználva a pásztorál-pszichológiának a lelkésztípusokra vonatkozó tudását: az énkép négy attitűdje a lelki vezetőnek a korban lefoglalt szerepeit konstituálta. A Ez alapján közvetve a késő puritán Debrecen mentalitására kívántuk irányítani a figyelmet. A narratív életút- analízist, mely főként közösségi szerepek mentén vált megidézhetővé, tematikus elemzések követik. Elsőként Kölesérinek a protestáns mártírológiai felfogásáról (II/A. 4), mely még kapcsolódik egy vágyott keresztyén szerephez, de már átvezeti az olvasót a prédikátor világképi rendszerének másik statikus elemére, a coccejánus ekkléziológiai modellre (II/B. 1), mely az alapvető teológiai-filozófiai norma- és célrendszert fedi. Vizsgáltuk, hogy mik az igaz Ecclesia jegyei, és milyen összefüggései voltak a nemzeti sors és a mártírkép nyelvi alakzatainak. A késő puritán prédikáció reflektált, dinamikus elemeit, az üdvrendet és a kegyességgyakorlás módját kutattuk ezt követően: a gyakorlati kegyessé- gi kiadványok (ún. conduct book) ugyanis a közösséghez mint kontroli-csoporthoz viszonyítva adja meg a lelkipásztor megnyilvánulási lehetőségeit, kompetenciáját (II/B. 2). Végül Enyedi Fazekas János és Köleséri egy-egy művének összehasonlítását követően vontuk le a prédikáció műfajára vonatkozó elméleti következtetéseinket (II/B. 3): az életvezetési elveket, imákat, tanácsokat magában foglaló conduct book-forma prédikációs kötetként való megjelenítése már látványosan szétfeszítette a 17. század végének prédikációs műfaji keretét. 4 KÖLESÉRI 1666a. 5 UŐ„ 1683, Biv.; SZENTPÉTERI 1697, Cir-v.; Vö. FAZAKAS GT. 2005, 65. 6 CSEKEY 1940, 144-146., 148-150. 74
