Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 3) A prédikáció mint műfaji korlát
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben testekbeli fonnyasztások, mellyek szokásban vétettek az ellenkező Pápás atyafiak, kiváltképpen ama henye Barátok között, meg nem állíthatnak, sőt még tsak ki is nem sülnek innen. Mellyek kívül, tsak mint egy megfonnyadott botskor bőrön hupognak; belől a lélekre és az indulatokra által nem hatnak”.222 A puritán életvezetés sokat emlegetett metódusa nem nyert olyan kifejtést, mint majd a századvégi debreceni prédikátoroknál, akik külön köteteket szerkesztettek egy adott magatartásmód, elkerülendő életforma meg- cirkálására. Az adott Enyedi-szöveg nem élt ezzel a lehetőséggel: a szakirodalom által oly jellegzetesnek érzett, a puritán szerzők által kiemelten idézett témák és az alkalmazott elméleti konstrukciók itt még viszonylagos egyensúlyban vannak egymással. Az exemplumok közül az erős érzelmi telítettségű, a megtérni szándékozó, bűnös lélekre alkalmazott ‘ráintések’ a dominánsak Enyedi prédikációiban: a századvégen pedig szinte eluralják az egyházi beszédeket. Ahogy Medgyesi definiálta: „hasonlatossággal mutattassék-meg az megfeddetett bűnnek iszonyusága, s valóban fejekbe kell verni, hogy most gondollyák- meg, az kárhozatnak valóságos, de igen késő jajokat”. Az értelmezések metaforikus nyelve kettős módon rétegződik: a kifejtett, hosszasan, bibliai lo- cusokkal argumentált metafora után a kérdések a közös Biblia-értésünket, az értelmezés hagyományában létünket definiálják, s majd ezt alkalmazza a befogadóra a prédikátor.223 A Róm 8,35-öt parafrazálva, és a befogadóra, egyes szám második személyben applikálva megfogalmazott kiszólás jellemző Enyedi Fazekas szövegformáló eljárására.224 A köteten végigvonul az öt érzékenységnek az élesztése, a textus kibontásától az akadályok taglalásán át a media, motiva és az auxilia rétegéig. Az öt érzékenység toposzként a középkori misztikától a coccejanizmuson át a pietizmusig jelen van a világ- és magyar irodalomban.225 Enyedi Fazekas János, kézdivásárhelyi lelkipásztor Mennyei szó című prédikációs kötete még műfajilag az elmélkedéshez áll közelebb, a házi olvasmányhoz, bár szerkezeti vonásai, külső karaktere alapján a prédikáció 222 ENYEDI FJ. 1652, 50-51. 223 UO., 19., 31., 100., 108., 119-120. 224 UO., 47. - Enyedi Fazekas kedvelt műfogása újszövetségi példázatok allegorikus applikálása: az irgalmas samaritánus példája, vagy a farizeus-publikánus exempluma parafrázis formájában és allegorizálva. Ld. UO., 138-141., 49-50., 200-204.; DÖMÖTÖR 1992,1/26. 225 LANGEN 1968. 132
