Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 3) A prédikáció mint műfaji korlát
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben kegyességi olvasmánynak szánt munka, prédikáció formában kiadva, váradi szellemi háttérrel: tehát mindkét esetben per definitionem puritán szöveg- korpusszal állunk szemben. A magyarországi kegyességi irodalom kutatásánál érdekes szempontokat nyújthat annak megvizsgálása, miként ment végbe a puritanizmus szellemi energiáinak formához és tartalomhoz sajátítása. Előfeltevésünk az egyrészt, hogy a prédikáció kifejezés csak külső keret a tényleges kegyességi olvasmány kiadásához, másrészt pedig a századvégi munkák gyakorlatiasabb módon, személyre szabottabb szövegeket tartalmaznak. * Amikor Mikolai Hegedűs János Az mennyei igazságnak tüzes oszlopa (Utrecht, 1648) című Grosse-fordításának végén a A’ jo itelető Olvasónak szóló részben a logikai terminusok megteremtésének szükségességét hangsúlyozta, és erre kívánta kortársait ösztönözni, még láthatólag hiányoztak az Apácai által később is indítványozott terminológiai szakszókincs magyar megfelelői.204 Az említett utószó ugyanakkor megnyitotta a teret a magyar nyelv helyesírási, fonetikai és szintaktikai megújításához: a Mikolai által javasolt nyelvi formákat majd Tótfalusi Kis Miklós ültette át a gyakorlatba, számos más megoldással együtt tőle hagyományozódott ránk a mai írásmódunk.205 Mikolai időszerű meglátásaira hamar érkezett válasz. Az 1650-es évek fordulóján megszülettek azok a prédikációelméleti szakmunkák, amelyek előkészítették az utat a gyakorlati megvalósítás számára. Medgyesi Pál Doce nos orare quin et praedicare (Bártfa, 1650) című műve angol szakkönyvek alapján határozta meg a magyar prédikátor számára az ima- és a prédikációkészítés alapvető fogalmi rendszerét, ezt a sort folytatta Nógrádi Mátyás A praedikállásnak rendi (Debrecen, 1650) és Komáromi Szvertán István Mikoron imádkoztok (Várad, 1651) című hasonló célzatú munkája.206 A magyar protestantizmus keleti végvárában, Váradon jelentette meg a rákövetkező évben Enyedi Fazekas János Mennyei szó a lelki álomból való felserkenésről (Várad, 1652) címmel hat prédikációból álló 12-ed rétnyi kötetét.207 A kiválasztott anyagon kíséreljük meg bemutatni, miként ment át 2°4 MIKOLAI HEGEDŰS 1648, F6v-F8v.; BERG P. 1946, 96-97. 2°5 SZATMÁRI I. 1968. 206 BARTÓK 1998, 211-219. - Bartók István nagyívű rendszerező művében nem került sor Komáromi Szvertán könyvének elemzésére, minthogy az az imádkozásra gyakorlati példákat hozott, jóllehet elméleti céllal készült. 207 ENYEDI FJ. 1652. 127
