Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
MELLÉKLETEK - D) Debreceni Ember Pál autotextusai (IV/D. 2. ponthoz
Melléklet D) Debreceni Ember Pál autotextusai Ember Pál egyik prédikációját három gyülekezetben is elmondta hasonló módon, és itt látható, hogy a kéziratos kötetek elkészített beszédei miként épültek egymásra. Ennek oka lehet kegyességi természetű: a református lelkűiét legjelentősebb közösségi alkalma a mindenkori úrvacsora, mely a mennyei szentek együttlakozásának, a Bárány menyegzőjének előképe. És lehet a 16-18. századi protestáns liturgiái gyakorlatból fakadó jellegzetesség: a lelkipásztor beszédének illeszkednie kellett a sákramentum kiszolgáltatásának énekes és egyéb rendjéhez, és a szent jegyek kiszolgáltatásának kialakult - Ember Pálnál mindenképp - a saját idiolektusa.10 Az itt közölt szövegrész a prédikáció hasznok részéből való, az úrvacsorához hívás, lelki rákészü- lés eszköze. A három változat közti eltérések a kézirat és a kiadvány közti különbségeket mutatják (ezeket vastagítással jeleztük). Részint kiadástechnikai (a kéziratban lévő latin kifejezések, leegyszerűsített magánhangzó-jelölések feloldása, bibliai citátumok helymegjelölése) és stilisztikai (a kiadványban díszítőjelzők, aposztrofék alkalmazása); részint nyelvi (a lelkipásztor í-zése a kiadványban a normál nyelvállapotra változtatva) és retorikai jellegű alakításokat (a kiadvány a pronuntiatio szónoki eszközeihez igazodó központozást mutat: a pontos vessző hosszabb egységeket tagol, a vessző a hangsúlyozást segíti, a kurzíva bibliai citátumot jelöl). A harmadik szöveg rövidített verziója (mintha a fenti bűnbánattartásra ösztönző résznek csak a fele hangzott volna el) abból is származhat, hogy a szív ajtaja megnyitásának másodszori visszatérésétől a lelkipásztor a személyes applikációt szabadon végezhette el. 10 FEKETE CS. 2005, 31., 36-41.
