Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/C. 3) Tudományos világkép

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

mondja, és ezután görögül idéz; illetve „mindazáltal vigyázván (...) az egy- ügyüek lelkek épületire, kik már az illyen praxishoz szokván, könnyebben el- méjekre vehetik a’ dolgot”.123 Ez a példa az élőszóbeli előadás jegyeit viseli magán, így hangozhatott egy jól szóló prédikátor beszéde: „Ama meg eleme- dett régi szent Jámbor, a Jákob Pátriárka midőn /Egyiptusban az ö Josefjé- hez minden magával beérkezett volna; a királytul ottan hamar néki audiencia adatik, feli indul hozzá; mint illyen új embernek, az Egyiptomi király vicéjének Josefnek (...) Attyának látására, a nép kétség nélkül ki tsödül. Nezik a szép ősz ven jámbort; ki (...) meg élemedetségen, s’ jó nyers öreg állapot- tyán tsudálkozik, ki ismét jeles modos magaviselését szemléli: Némellyek az ö ősz hajszálaival s’ meg fejeredett szakállárul nem vehetik ell szemöket, Fa- rao a király, ki még soha ü nem látott vala illy idős embert, (...) tisztségizö fe- jire s’ szakállára ennyire meg öszültet, mert (/Egyiptusban a Nilus vizének gyakori nagy inductioja miatt föhe szüntelen nagyon nagy így dögös, pesti- hús, nem igesseges sürü lévén, ritka a hoszszu eletü ember:) ell bámulván, ugyan nem alhattya, hanem meg kérdi; Hány a te eletednek esztendeje? mond ez Istenfélő vén Pátriárka: Az én bujdosásomnak és vándorásimnak napjai 130 esztendők (...) nyomorúságosok voltak az én életemnek és ván- dorlásimnak napjai”.124

Ez az élőbeszédhez feltehetőleg igen közel álló, retorikailag finoman megszerkesztett szöveg, és a tudományos segédanyag elmélyültsége és beszédbeli beépítése egyaránt maguk után vonzzák a kérdést: mennyire tipikus példa Debreceni Ember Pál a puritánnak nevezett ‘plain style’ stüuseszmény beteljesítésére? Az apostolica simplicitas követelménye már a 16. századi angliai puritánok ellen elhangzott egyik vád volt, és a Gargantua-méretű álszentek jellemzésére használták. Ugyanakkor elkerülhetetlen volt a biblikus nyelvezetnek (a teológiai szakirodalomban: kánaáni nyelvnek) a gyakorlott használata:125 kifejező képies nyelv, felhívó, ösztönző erővel, dramatikus felhanggal. A prédikációs segédkönyvnek szánt Szent Siklus tudományos elemzéseivel és népies egyszerűségével, etimológiai magyarázataival és Krisztusmisztikájával mind külön réteget szólított meg, és az „árvagyülekezetek” számára több alkalommal elmondható beszédeket kívánt nyújtani, többféle befogadói közösséget megszólító evangéliumot hirdetett. * 12

123 UoO., Qqqiv [502]., Hír. - A stílus meghatározásáról ld. BARTÓK 1992, 571.; UŐ., 1996, 28.

124 EMBER 1698-1703, 92.

125 BOZEMAN 1988, 37-38.; POOLEY1992,116., 125.; KECSKEMÉTI G. 1998, 50.

219