Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 2) Közösségi szerepek
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben történt. A korlátozások megvonták a határt a társadalmi rétegek közt, kialakítva egy külön rendet, az ‘Oskolait’.55 Köleséri Sámuel az ‘50-es években a váradi Collegiumban tanult, ahol ekkoriban Komáromi Szvertán István, Tarpai Szilágyi András, Szatmári Baka Péter és Enyedi Sámuel tanított. A magyar felsőoktatásnak és tudományos életnek arról a ritka időszakáról van szó, a kora újkori művelődésről, amikor a magyar tudományos élet ‘up to date’ módon tudott hozzászólni a nemzetközi teológiai diskurzushoz. Az említettek közül csak kettőt kiemelve: Tarpai Szilágyi András folyamatos levelezésben állt Coccejus-szal, tanácsot kért tőle a hazai tudományos vitákhoz. Szatmári Baka Péter pedig az a tanár- egyéniség volt, aki itthonról szállt vitába a németalföldi Maresius-szal, a voetiánus-coccejánus vitában az utóbbi érveit sorakoztatva fel. Köleséri példaképei coccejánus exegézisükről ismert, kegyes mentalitású lelki vezetők voltak. Köleséri diáktársairól nem emlékezett meg, de Apácai tanítványi nemzedékének tagjaira kell itt gondolnunk. Herepei János kutatásai alapján tudjuk, hogy Köleséri Leidenben együtt iratkozott be Egrespataki Andrással és Püspöki Jánossal, utóbbival még Váradról ismerték egymást.56 A tanáraik mind ismert személyiségek voltak Váradon és Németalföldön is, mind a ‘theologia practica’ művelői (s nem szisztematika teológusok) közül kerültek ki. Köleséri Sámuel tanulmányai is végig a gyakorlat jegyében teltek. Németalföldi peregrinációja során természetszerűleg kereste fel a tanárai által is képviselt szellemi irányzatok vezéregyéniségeit: Leidenben 1655-ben háromszor bocsátott közre munkákat, előbb Heereboord, majd kétszer Coccejus irányítása alatt. Köleséri logikai disputációját még csak a váradi iskola tanárainak, környékbéli lelkipásztoroknak ajánlotta, majd az első teológiai vitájánál feltűnik az erdélyi udvari prédikátor, Keresztúri Bíró Pál és a kassai lelkész, Czeglédi István neve. A második és harmadik vizsgadolgozat megszólítottjai Lorántffy Zsuzsanna mecenatúrájához tartozó személyek voltak. A fejedelemasszony patronálta az új gondolatokat hozó puritán lelkészeket és a szak- irodalom által ortodoxnak tartott kassai prédikátort is. Harmadik disputációját pedig a váradi előkelőkön túl három sokatmondó név fémjelzi: 55 A deák-tudatú ifjak nemegyszer kerültek konfliktusba környezetükkel, és hatósági törvényekkel is több ízben kellett figyelmeztetni a lakosságot a diákság megbecsülésére és viszont. Ld. TÓTH S. 1894; NAGY S. 1933; ZSIGMOND 1937; KOCSIS 1988. 56 HEREPEI II, 106., 112. 89
