Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/C. 2) Homiletikai ortodoxia
III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi 1552-es Hyperius-kiadványt, és nemzetközi hatását Albert Schweizer és Vi- net szerepéhez mérte. Részletesen ismertette a fenti homiletika szerkezetét, szemléletét, és az összegzése ekként szólt: „Háromszáz éven át a Homiletika irodalma ebből a könyvből táplálkozott, s e könyv befolyásának tulajdonítható az is, hogy a református egyházban egyszerűbb, mesterkéletlenebb prédi- kálási mód fejlett ki, mint az evangélikusoknál”.183 Ravasz László komplex homiletikai szakkönyvet hozott létre: elméleti, történeti, materiális felosztást egyaránt érvényesített művében. Nála természetesen előkerült Hyperius, és pedig a Kálvin igehirdetéséről szóló szakaszban, önálló címen.184 Csekey Sándor a kitűntető „első refformátus] homiléta” névvel illette Hyperiust, szembeállítva a kortárs Zepper-rel, minthogy mindkettő nagy hatással volt a 16-17. századi magyar igehirdetésre, de míg az előző ‘Verbi Divini minister’, utóbbi az ‘orator ecclesiasticus’ névvel jelölte ki a lelkipásztor szerepét.185 Nem véletlen tehát az egybeesés a 16. századi marburgi német evangélikus szerző és a 17. századi magyar református, precíz irányultságú lelki- pásztor között. A szakirodalom már jelezte, hogy homiletikai értelemben Ge- leji Katona István is a hyperiusi elveket követte, és lelkiségéhez is ez állt közelebb.186 Az azonban már meglehetős konzerválódást mutat, hogy a 17. század végén kerül elő újra ez az elméleti háttér, miután lezajlott a perkinsi, majd az amesiusi írásmagyarázati elveknek az integrálása a magyar prédiká- ciós irodalomban. Csak sajnálható, hogy Szentpéteri a prédikációit nem a lelki gyakorlat, hanem a formai szabályszerűség felé alakította: hiába volt rendezett a beszéd felosztása, célja, ha a vigasztaló mód nem jutott szóhoz. Sajószentpéteri István prédikációiban az egyes ususok részein belül is spirál formában szerveződik a szöveg.187 A Tanító Haszon kettős spirál-körét követi a hármas szervezettségű Rettentés, majd az egy egységnyi El-intés. A rövid kezdő haszonhoz képest (2,5 lap) túlméretezettnek tűnik a tízszeres nagyságú Rettentés (25 lap). Az egyébként átlagos méretű intéshez (10,5 lap) olyan ellenvetésekkel foglalkozó rész kapcsolódik, amely az eddigi homiletikai rendbe nem illeszkedik koherensen. A hasznokból „alkalmatosság szerént” emelt be a prédikációba mást és mást, ahogy azt Medgyesi definiálta. A Szentpéteri István kötetében megjelenő dialógus-sorozat azonban minden várható mértéket felülmúlt. Az „Itt elő-áll a Részeges...” kezdetű mondattal 183 KOVÁCS A. 1904, 61-62.; idézi az összegzés egy mondatát: CSEKEY 1940, 122. 184 RAVASZ 1915, 87-88. 185 CSEKEY 1940,122-123. 186 GYŐRI 2000b, 54. 187 A részleteket Id. a Mellékletek C. 1) pontjánál. 186
