Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/C) A prédikációk világképe

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi nyelvű katonaságnak köszönhetőek a korábbi ‘tabak, tabaka-ivás, tobáka’ ki­fejezések, míg azokat a török ‘duhan, dohán, dohán szipás’ szavak ki nem szorították.140 Szentpéteri István több kifejezést sorolt fel, melyek között van helynévből származott és metaforikus elnevezés is: „Americai patum, pate- becenus, hyoscyanus Peruvianus, Nicotiana, Herba Regina, Herba Sancta Crucis, Vulneraria planta Indica, Sana Sancta Indorum, Herbé de la Roiné meré, Tabae”.141 A tiszalöki lelkipásztor megkülönböztette a felhasználást (usus) és an­nak a szokássá vált, lélekpusztító hatását (abusus, egy kis szójátékkal: ebusus). A kötetben számtalan érvet vonultatnak fel a ‘vitázó felek’: argu­mentumaikat egyaránt veszik a gyógyászati, a társadalomlélektani, a bibliai példák közül pro és contra.142 Bár a kor még nem ismerte a szenvedélybeteg­ség fogalmát, Szentpéteri gyakorlatilag ezt fogalmazta meg, amikor a rossz szokás kialakulását értelmezte. A később sablonná vált, és állandó elemként más helyeken is feltűnt a szokás négy dimenziója.143 A kezdő ok a gyönyör­ködés, az újdonság varázsa (1), amikor a rosszra való hajlam is ítélet alá esik; gonosz szokássá azonban elsőként a társaság révén válik (2). Ezért a mulato- zókkal való társalkodás, sőt azok nézése is tiltott. A társadalomlélektani hatást követi a fiziológiás magyarázat: az élvezeti szer fizikai szomjúságot okoz, majd egyre inkább szükségletté válik (3). A fizikális leépülés rohamo­san következik be, és nem kíméli hatásában a szőkébb környezetet, a csalá­dot sem, lelki (negatív apa/anyakép) és gazdasági értelemben (egyre fogyat­kozó családi kincstár) egyaránt. Végül az áldozat a pihenés óráit, az éjszakát is átdorbézolja (4), és ezzel az Istennek szentelt időt elmulasztja. A prédiká­tor ezúttal is összekapcsolja argumentumait Perkinstől vett citátumokkal, és az egész élet istentiszteletté alakítását hangsúlyozza. Mégis az angol szerző­től főként annak erkölcsi ítéleteit idézte, leszűkítve ezzel a praxis pietatis ér­telmét egy morálkatalógus szintjére.144 140 TAKÁTS 1961a, 260., 263. 141 SZENTPÉTERI 1712-13, 65V-66. 142 A gyógyító eszközből hamar élvezeti szer vált a kora újkori Európában a bor, ko­nyak, dohány, kávé, kakaó esetében (BIRKEN 1967; SANDGRUBER 1986, 11., 28., 59., 91.; TÓTH IGy. 2000,164-165.). 143 SZENTPÉTERI 1712-13, 95-, 105-, U5-. 130., 139­*44 „De epieikeia vide egregie ac solide disserentem, practicorum Anglorum Home­rum, Perkins. Tom. 2. p. 600. seqq. in I Reg 20. v. 31. p. mihi 163. a. b.” (UŐ., 1699, B8v-Cir.). Perkins magyar recepciójáról Id. KOLTAY1989,122. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom