Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 2) A „Tanitványi Catalogusok

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

intézkedett. A katalógus tanítványi köréből többen lettek debreceni lelkészek, ami azt jelzi, tudásuk és lelkiségük is akceptálható volt a debreceni gyülekezet számára.175

A Martonfalvi-diákok hűséggel álltak helyt a nemzeti és vallási küzdelmek idején is. Többeket beidéztek a pozsonyi vésztörvényszék elé és gályarabságot szenvedtek (Kocsi Csergő Bálint, Köpeczi Balázs, Tatai Sámuel, Körmendi György). Kocsi Csergő Bálint később megírta szenvedéstörténetüket és hitvallásukat, a Kősziklán épült ház ostromát, mely elsőként Debreceni Ember Pálnak a Historia Ecclesiae Reformatae című egyháztörténetében jelent meg.176 A gályarab prédikátor testvére, Kocsi Csergő János debreceni tanársága idején hitvitázó iratot adott ki (Malleus XV. dilemmatum, Debrecen, 1704), és Ember Pál kérésére ekkortájt nézte át annak megjelenés alatt álló említett egyháztörténetét. Másokat a radnóti zsinat (1673) előtt kényszerítettek tanaik visszavonására (Hunyadi András, Almási Mihály, Bölcskei Mihály), megint mások tevékeny részt vállaltak a kuruc-kor politikai eseményeiben (Tolnai Szabó Mihály, Nagyari József). A tanultakhoz és megtapasztaltakhoz, szellemi és lelki történésekhez a végsőkig ragaszkodó lelkűiét tetten érhető valamennyiük életútjában.

A családi kapcsolatok hálózata is figyelemre méltó képet mutat. Mar- tonfalvi György lányait egykori tanítványai vették el (Debreceni Ember Pál és Bélteki János), ide járt a kassai prédikátor, Czeglédi István rokonsága (fia, Czeglédi Pál és nevelt fiának, Köleséri Sámuelnek a fia és későbbi veje, Ho- dosi Sámuel). Az elődök közül diákja volt Debrecen első püspökének, Melius Juhász Péternek az unokája (Apáti Madár Miklós), az elkövetkezendők közül Szőnyi Benjámin (Vecsei M. István) és a festő, Mányoki Ádám nagyapja (Mányoki János). A Collegiumhoz kötődő kapcsolathálónak másik jele az, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején feldúlt collegiumi könyvtár számára a régi diákok, peregrinusok közül is többen adományozták könyveiket.177 Az előkelő névsor a tudományos és lelki tradíciók folyamatosságának ékes mintapéldája.

175 A debreceni lelkipásztori helyek sorrendjében: 1 - Rápóti Pap (II.) Mihály (1691-1726); 2 - Pathai K. István (1695-1711), Veresegyházi Tamás (1711-26); 3 - Felvinczi Sándor (1678-86), Veresegyházi Tamás (1686-1709), Czeglédi Pál (1710-12); 4 - Kábái Bodor Gellért (1674-81); 5 - Debreceni Ember Pál (1704-1705), Apáti Madár Miklós (1721-24).

176 LAMPE-EMBER 1728, 746-919.

177 Veresegyházi Tamás 1716-ban, Kecskeméti S. János 1723-ban, Apáti Madár Miklós 1717-24-ben, Rápóti Pap (II.) Mihály 1726-ban (Adattár XIV, 301-304., 307., 321-324.).

62