Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 2) A „Tanitványi Catalogusok

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizonlja

relatióját szorossan szentül megtartotta”.171 A személyesen támogatottak közül kb. 40 főt ismer az irodalomtörténet-írás, és a felétől maradtak fenn munkák, ugyanakkor már 1681-ben többen (16%) fiatalon elhaltak.

Az eszmetörténeti kategóriák hagyományos, pozitivista értelmezése szerint nagyon változatos képet kapunk. Későbbi életműve alapján az ortodox (Diószegi Kis István, Kábái Bodor Gellért, Felvinczi Sándor, Gyulai Mihály, Debreceni Fóris István, Szentpéteri István), a puritán (Szilágyi Tönkő Márton, Drégelypalánki János), a coccejánus (Hunyadi Pál, Almási Mihály, Nagyari József, Debreceni Ember Pál) vagy a kartéziánus (Apáti Madár Miklós) irányba tartozó egykori diákot egyaránt találunk. A tanítási-nevelési igényesség és hiteles tanári mintakép megengedi a sokszínűséget: a jól elsajátított tananyag az igaz, ortodox hit alapja, és a hangsúlyozott keresztyén életvezetés eredményeképp a kiváló tanulók a szabad alkotás, gondolkodás lehetőségét nyerték jutalmul. A hiteles keresztyéni magatartást évente felülvizsgálták a professzorok, és eltávolították azt, aki ennek nem felelt meg; a legjobb diákok pedig külföldön tanulhattak, a külföldről hazahozott tudásról és a hagyományokhoz való hűségről nyilatkozatot kellett tenniük.172

Már a 17. század elejétől a rectoriákat a végzős diák tehetségéhez, erkölcsi magatartásához, mentalitásához és a fogadó közösség lelki igényeihez mérten osztották ki.173 A rektorok (Diószegi Kis István, Újlaskói Lőrinc, Szilágyi Tönkő Márton, Kocsi Csergő János) kiválasztásához hasonló körültekintéssel jelölték ki a collegiumi köztanítókat (publicus praeceptor) és a diákság a vezetőjét, a seniort. A seniorok szerepe az általános erkölcsi, magatartásbeli és tudásbeli képességeknek való megfelelés mellett azért is fontos, mert 1658 óta, külön kinevezés nélkül ők látták el a könyvtárosi tisztet is.174 A lelkipásztori helyekről az esperes, a Collegium rektora és a zsinat

171 így például Martonfalvi listáján nem szerepel az orvosi doktorátust szerzett Debreceni Király István (Halle, 1667), vagy a későbbi püspök Rápóti Pap (II.) Mihály, a kartéziánus filozófus Apáti Madár Miklós, sőt a professzor veje, Debreceni Ember Pál sem. A névsor más esetben is hasonlóan bővíthető a kollégiumtörténeti adattárak alapján (pl. publicus praeceptorok és seniorok listájáról csak 36 fő szerepel, és láthatólag az 1660-75 közti időszakból szemezgetett a fenti névsor összeállítója, a maradék mintegy 30 fő ezért nem szerepel nála, ld. NAGY S. 1933; ZOVÁNYI1977 csak 38 személyről tudott biztosat; TtREK R 490 listája 44 főt ismert). Jelen vizsgálatunkban kibővítettük ezt a listát azokkal a személyekkel, akik Martonfalvi-tanítványként hagytak hátra maguk után írásbeli munkát, és ez alapján értékeltük a debreceni tanár hatását.

172 RÁCZ I. 1997a, 334173 BÉKEFI 1899, 22.

174 GÉRESI 1895b, 339-341.; FEKETE CS. 2000-2001, 211.

61