Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 2) A „Tanitványi Catalogusok

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizonlja relatióját szorossan szentül megtartotta”.171 A személyesen támogatottak kö­zül kb. 40 főt ismer az irodalomtörténet-írás, és a felétől maradtak fenn munkák, ugyanakkor már 1681-ben többen (16%) fiatalon elhaltak. Az eszmetörténeti kategóriák hagyományos, pozitivista értelmezése szerint nagyon változatos képet kapunk. Későbbi életműve alapján az orto­dox (Diószegi Kis István, Kábái Bodor Gellért, Felvinczi Sándor, Gyulai Mi­hály, Debreceni Fóris István, Szentpéteri István), a puritán (Szilágyi Tönkő Márton, Drégelypalánki János), a coccejánus (Hunyadi Pál, Almási Mihály, Nagyari József, Debreceni Ember Pál) vagy a kartéziánus (Apáti Madár Mik­lós) irányba tartozó egykori diákot egyaránt találunk. A tanítási-nevelési igé­nyesség és hiteles tanári mintakép megengedi a sokszínűséget: a jól elsajátí­tott tananyag az igaz, ortodox hit alapja, és a hangsúlyozott keresztyén élet­vezetés eredményeképp a kiváló tanulók a szabad alkotás, gondolkodás lehe­tőségét nyerték jutalmul. A hiteles keresztyéni magatartást évente felülvizs­gálták a professzorok, és eltávolították azt, aki ennek nem felelt meg; a leg­jobb diákok pedig külföldön tanulhattak, a külföldről hazahozott tudásról és a hagyományokhoz való hűségről nyilatkozatot kellett tenniük.172 Már a 17. század elejétől a rectoriákat a végzős diák tehetségéhez, er­kölcsi magatartásához, mentalitásához és a fogadó közösség lelki igényeihez mérten osztották ki.173 A rektorok (Diószegi Kis István, Újlaskói Lőrinc, Szi­lágyi Tönkő Márton, Kocsi Csergő János) kiválasztásához hasonló körülte­kintéssel jelölték ki a collegiumi köztanítókat (publicus praeceptor) és a diákság a vezetőjét, a seniort. A seniorok szerepe az általános erkölcsi, magatartásbeli és tudásbeli képességeknek való megfelelés mellett azért is fontos, mert 1658 óta, külön kinevezés nélkül ők látták el a könyvtárosi tisz­tet is.174 A lelkipásztori helyekről az esperes, a Collegium rektora és a zsinat 171 így például Martonfalvi listáján nem szerepel az orvosi doktorátust szerzett Deb­receni Király István (Halle, 1667), vagy a későbbi püspök Rápóti Pap (II.) Mi­hály, a kartéziánus filozófus Apáti Madár Miklós, sőt a professzor veje, Debre­ceni Ember Pál sem. A névsor más esetben is hasonlóan bővíthető a kollégium­történeti adattárak alapján (pl. publicus praeceptorok és seniorok listájáról csak 36 fő szerepel, és láthatólag az 1660-75 közti időszakból szemezgetett a fenti névsor összeállítója, a maradék mintegy 30 fő ezért nem szerepel nála, ld. NAGY S. 1933; ZOVÁNYI1977 csak 38 személyről tudott biztosat; TtREK R 490 listája 44 főt ismert). Jelen vizsgálatunkban kibővítettük ezt a listát azokkal a szemé­lyekkel, akik Martonfalvi-tanítványként hagytak hátra maguk után írásbeli mun­kát, és ez alapján értékeltük a debreceni tanár hatását. 172 RÁCZ I. 1997a, 334­173 BÉKEFI 1899, 22. 174 GÉRESI 1895b, 339-341.; FEKETE CS. 2000-2001, 211. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom