Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 3) „Debreceni Bibliaolvasó Kalauz"

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

egyedi rend szerinti igeértelmezésre.211 Debrecen esetében - mint az például a Komáromi Csipkés György-féle Igaz Hit című prédikációgyűjtemény vagy a Köleséri-féle válogatott kötet időjelzéseiből kitetszik a hétfő, csütörtök és szombat délután szolgált erre: ezt idős Révész Kálmánnak a napló leírása kapcsán végzett naptári utánaszámolása is alátámasztja.212

Érdemes utánaszámolni, mennyi ideig tarthatott ennek a ciklusnak az elprédikálása. A 17. századi számtanpélda tehát a következőképpen fest. Ha három prédikátor 5 hét alatt összesen 15 alkalommal magyarázta a 7 fejezetből álló bibliai könyvet (sorrendben a 22. könyvet), és a rákövetkező 3 és negyedév alatt végére érték az Ószövetség maradék könyveinek (még 16 könyv), akkor mennyi idő alatt magyarázhatták végig a teljes Szentírást?213 Vegyük számításba külső körülményként azt, hogy a napló idején még prédikáló két lelkipásztor időközben átadta a lelkét Teremtőjének (Kábái Bodor Gellért 1681. február 8-án, Köleséri Sámuel 1683. július 8-án halt meg), és egyikük helyére sem érkezett időben a váltás.214 Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az állandó életveszély (német, kuruc, török, stb. megszállás; és tűzveszély) miatt a város lakossága is mozgásban volt, az állandó alkalmakat sem feltétlenül tarthatták meg. Az igemagyarázat szempontjai sem kerülhetik el figyelmünket: nem lehet azonos ütemben és azonos terjedelmű szakaszokat magyarázni (a nemzetségtáblázatok rendjén, vagy a történeti könyvek ismétlődésein gyorsabban lehet haladni, mint egy prófétai könyv esetében). Nem is beszélve az ünnepkörök szabott rendjéről, a koraújkori háromnapos karácsonyi, újévi, húsvéti, pünkösdi alkalmakról, melyek újfent kiejthettek néhány hétközi igemagyarázatot.

211 Szenei Molnár Albert naplójának tanúsága alapján a reggeli könyörgéses áhítatok állnak szemben az istentiszteletek liturgiái rendjével. „Az éneklés után meghallgattam János Jelenéseinek könyvéből a 19. fejezetet, majd nyilvános istentiszteleten a Jézus körülmetéléséről szóló tanítást” (1599. január elseje, SZENCI MA. 2003, 127., 170.).; SZATMÁRNÉMETI 1677.; NAGY G. 1985, 78-79.; FEKETE cs. 2005,33-36.

212 CSIPKÉS 1666; KÖLESÉRI 1673; RÉVÉSZ K. 1894, 569.

213 A teljes szentírási corpus református kodifikálására példa Örvendi Molnár verses (ÖRVENDI1666, 7r-8v.) és Czeglédi István Sión vára című műve első fejezetének dogmatikai leírása (CZEGLÉDI 1675). A Komáromi Csipkés-féle Biblia ezekhez igazodik. Utóbbi egyedül annyiban tér el a reformátusoknál ma használatos kiadástól, hogy Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmait egynek veszi.

214 Sokáig egyáltalán nem töltötték be a negyedik lelkipásztori tisztet, sőt az újonnan érkező Szenei A. Pál az első szolgálati helyre került (éppen Martonfalvi halála idejében), az utóbbi esetben pedig csak 4 hónap múltával, és akkor is sok viták között az ülésrend miatt. Ld. ZOVÁNYI1939,188-191.; TAKÁCS 1.1911, 40., 54-, 59-, 65.

240