Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 1) A magánember
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben is nehezítette, hogy Gönczi György helyébe Tolnai őt hozta lelkésznek egy másik kerületből. Fia tehetséges gyermek lehetett, hiszen éppen csak 20 éves, amikor már végzett a collegiumi tanulmányaival, és 1654 májusában indult el társaival Leidenbe - követve az atyai mintát. Az ifjú Kölesérit apjának halálhíre már Leidenben érte, utolsó disputációja talán ezért célzott meg más megszólítottakat. Ajánlásai jelzik a tradicionális és egyben emocionális kötődési pontokat, és azok eltolódásait: az első részben a váradi értelmiséget, a másodikban mostohaapját, Czeglédi Istvánt is, a harmadikban pedig a váradi, kassai és sárospataki kapcsolatait nevesítette. A szatmárnémeti zsinat idején már fiatal felnőtt Köleséri Sámuel, az atyai minta hathatott rá: a serdülő és fiatal felnőtt kor közti határ a kora újkorban - meglátásunk szerint az eltolódott fázisú szocializálódás folytán - összetorlódott (nagyjából egybeesett az identitás, intimitás és generativitás korszaka).28 A fiatal felnőttkor krízisei is másként játszódhattak le, és ezek vallási aspektusai is, jóllehet erre a történeti és kulturális rálátásunk nem lehetséges.29 Apja elvesztésekor azonban már közel állt önálló élete kialakításához. Az identitás közösségi, szociális oldala (nemzeti, felekezeti, regionális, nemesi, stb.) mint megannyi kontrollcsoport, és ezáltal szociálisan adott hit- és normarendszer alkalmas háttérnek bizonyulhatott az addigi értékek továbbviteléhez, megerősítéséhez.30 Ugyanakkor az apa-kép megerősödhetett a mostohaapa lelkipásztor nemzedékének a hiteles képével, ennek mintapéldája is állhatott előtte. Köleséri özvegy édesanyja ugyanis rögtön a félje halála után megházasodott (1655 augusztusában), és a kassai lelkészhez, a vele egyidős Czeglédi P. 28 Egy korabeli gyereknek hamarabb kellett felnőnie: 12 éves kortól jogi személyként léphetett fel öröksége ügyében; serdültként egy lány már 16 évesen, egy fiú csak 24 évesen házasodhatott (ld. PÉTER 1996a; HORN 1996, 52.). A kollégiumi rendszer sokáig konzerválta ezt az állapotot: a papi képzés befejezése 6 akadémiai évet jelentett, a tanítóskodás pénzszerzői évei újabb 2-3 évet, és végül a pereg - rináció min. 2-3 éve miatt az önálló lelkipásztori élet magyar földön 30 éves kor körül kezdődött (ld. erről MARKAI L. 1984, 667-668.). Érthetően krízishelyzetbe került az, aki még ekkor sem helyezkedett el biztos helyen és közegben, ld. Szenei Molnár Albert házassági frusztrációját (SZENCI MA. 2003). 29 A serdülő és fiatal felnőttkor istenreprezentációja is feltehetőleg közösségi ideák révén valósulhatott meg. Ld. ROBU 2007, 311.; TÓTH ZS. 2007,162-163. 3° BUDA 1994, 79.; KÉZDY 2006; ROBU 2007, 311. 81
